Oldalak

2011-01-30

Földrengés

Tesóm írt, hogy tegnap este telefonált neki az anyukája, hogy nagyon megijedt. Egyszer csak azt érezte, mintha lökdösnék alatta a fotelt, és szörnyű morajlást hallott. A konyhaszekrényben zörögtek az edények, kilendült a csillár. Rögtön rájött, hogy földrengés van, de nem tudta, hogy mit csináljon. Kiszaladt a lakás elé, és a szomszédokkal tanakodtak, hogy most elhagyják-e a házat, vagy sem. Nem nagyon tudták, hogy mi legyen, végül egy idő után mindenki megnyugodott, aztán haza ment, és telefonálgatni kezdett. Persze ez nem volt egyszerű, mert nagyon sokan próbálkoztak ezzel, és volt aki nem kapott vonalat, vagy foglalt volt a hívott szám. De lassan mindenki elérte a szeretteit, kiderült, hogy senkinek nem lett semmi baja. Megnyugodtak a kedélyek. Persze nem feltétlen ez a legcélszerűbb magatartás ilyenkor, csak az emberek nem tudják mi a teendő. Nincs minden héten földrengés, hogy készüljenek rá. De tesóm leírta nekem a lényeget, én meg utánaolvastam még a neten, és most közreadom amit összeszedtem.
Ha házon belül ér minket a rengés, amíg tart, ne próbáljuk meg elhagyni az épületet. Ez kb. fél percet jelent. A legjobb, ha egy masszív asztal alá tudunk bekuporodni, az megóv minket attól, hogy ránk potyogjanak dolgok. Ha nincs asztal a közelben, húzódjunk egy erős, tartófalak alkotta sarokba, kuporodjunk le, és a karjainkkal védjük a fejünket, esetleg húzzunk magunkra ágyneműt, takarót, de egy díszpárna is több a semminél. Beállhatunk egy ajtónyílásba is, ha dől a fal, akkor itt ugye lyuk van.
Mik a veszélyforrások? Leginkább az, hogy ránk szakad az egész épület. Ezért a legjobb a déditől örökölt tölgyfa ebédlőasztal, az pár gerendát is megfog. Ha nem dől össze az egész ház, akkor is potyoghatnak dolgok: téglák, vakolat, csillár, festmény, kakukkos óra, stb., tehát a fejünket kell védenünk, mert ha kap egy ütést, és elveszítjük az eszméletünket, az nagyban nehezíti a menekülést. Eldőlhetnek a bútorok, leszakadhatnak a polcok. Különösen figyeljünk az üvegekre! Vitrinektől, ablakoktól jobb minél távolabb, mert a szilánkok csúnya, vérző sebeket okozhatnak, nem akarunk ilyet. A külső falaktól is jobb távolabb. De a legveszélyesebb hely a konyha. Tehát nem célszerű a konyhaasztal alá bújni, inkább szaladjunk ki a helyiségből. Nehéz étkészletekkel teli leszakadó konyhaszekrények, tűz- és robbanásveszély, forrázás, hegyes és éles konyhai eszközök röpködhetnek ilyenkor a levegőben, nem jó hely. Persze, ha van rá érkezésünk, mielőtt kiugranánk a konyhaajtón, zárjuk el a gáztűzhelyet.
Ha véget ért a rengés, és gyanítható, hogy az épületben szerkezeti károk keletkeztek, célszerű elhagyni azt. Ez praktikusan annyit jelent, hogy ha a falak, a padló, a födém, a tetőszerkezet egymáshoz képest elmozdult, sérülések látszódnak, repedések, lepotyogott a vakolat, a csempék, akkor elképzelhető, hogy meggyengült a ház állóképessége. Egy következő rengés hatására további sérülések keletkezhetnek, akár össze is dőlhet az egész. A földrengések után további utórengések várhatók, de azok nem rögtön, hanem csak néhány perc, néhány tíz perc múlva szoktak bekövetkezni. Erősségük nem szokta felülmúlni az első rengést. Tehát ha az épületben nem keletkezett kár, feltehetőleg az utórengés sem fogja lerombolni. Ha repedések vannak a falon, de nem potyognak folyamatosan a téglák, akkor sem kell hanyatt-homlok kirohanni, hanem javasolt ésszerűen eljárni.
Ha eddig még nem tettük meg, oltsuk el a nyílt lángokat! Zárjuk el a gáztűzhelyet, fújjuk el a gyertyákat, nyomjuk el a cigarettákat! Ha kisebb tűz keletkezett, mondjuk egy felboruló gyertyától, oltsuk el! Áramtalanítsuk a lakást a villanyóránál, és zárjuk el a gázt a gázóránál! Öltözzünk fel! Különösen, ha tél van, és mínusz húsz fok. Nem célszerű hálóingben kiszaladni. De nyáron is érdemes úgy számolni, hogy esetleg órák hosszat nem fogunk tudni visszatérni a házba. Az értékek mentésével viszont ne vacakoljunk! Amíg a bélyegalbumokkal és a nagyi ezüst evőeszközkészletével babrálunk, jöhet az utórengés. Pénztárca, igazolványok, mobiltelefon, esetleg egy kisrádió, hogy a rádióadásokból kövessük a híreket, a helyzetet. Mondjuk a mobiltelefonokban manapság már van rádió, de ahhoz kell a fülhallgató antennának. Lehet azt célszerű elérhető helyen tartani. Nagyon fontos, ha emeletes házból menekülünk, NE HASZNÁLJUK A LIFTET! Bármikor történhet egy áramszünet, vagy lehet, hogy a lift, a liftakna megsérült, deformálódott. Ha bent ragadunk, nem lesz aki kimentsen minket. Hab a tortán, ha egy zsúfolt irodaházban, vagy moziban, olyan helyen vagyunk, ahol még nagy tömeg is van. Ez megérne egy külön bejegyzést. A lényeg, talpon maradni! Aki a lábak alá kerül, rosszul jár.
Ha kiértünk a házból, a szabályok ugyanazok, mint ha a szabadban ért volna minket a rengés. Távolodjunk el az épületektől, a fáktól, minden olyan dologtól, ami ránk dőlhet. A járda helyett az út közepén haladjunk, ott kisebb az omlásveszély. Ha az épületek nem is inognak, egy kémény bármikor ledőlhet, vagy potyoghatnak a cserepek, kieshet az üveg az ablakokból. Különösen figyeljük az elektromos távvezetékekre! Leszakadhatnak, és áramütést is okozhatnak. Nem csak maga a vezeték ráz, hanem a közelében a talaj is vezetheti az áramot, tehát nagy ívben kerüljük el a magasfeszültségű távvezetékeket! Figyeljünk a közművekre! Törött vízvezetékből kiömlő víz alámoshatja az utat, járdát, ami beszakadhat. A szivárgó gázvezeték robbanásveszélyes. Ha egy épület kigyulladt, attól is távolodjunk el. Lehet benne robbanásveszélyes anyag, illetve a kiáramló füst mérgező lehet. Ne kísérletezzünk tűzoltással, az speciális felszerelést és szakképzettséget igényel!
A romok alatt rekedtek mentésével is hasonló a helyzet. Sérült épületbe ne menjünk be! Mentéssel akkor próbálkozzunk, ha nincs omlásveszély, például egy kupac tégla maradt a házból, amit biztonságosan tudunk megközelíteni, illetve van esély a törmeléket kézi erővel eltávolítani. Földrengések után gyakorta másodlagos veszélyforrások, tűz, füst, mérgező gázok is fenyegetnek. Ilyenkor célszerű elhagyni a problémás környéket. Az arcunk elé nedves ruhadarabokat szorítva védhetjük a tüdőnket és a szemünket. Legjobb gyalog menekülni, az autó könnyen elakad, ha hasadék van az úton, törmelék, vagy más autók dugót okoznak, esetleg tömeg zárja el a haladást. A nagyobb csapatba összeverődött embereket egyébként jobb kerülni. Könnyen pánik törhet ki, és ha megindul a tömeg, elsodor, eltapos mindenkit, aki az útjába kerül. Kisebb csoportokban célszerű haladni, ahol tudunk segíteni egymásnak. Ha valaki elsősegélyre szorul, tegyünk rá kötést, lássuk el, ahogy tudjuk! Láthatóan komoly probléma esetén inkább szerezzünk szakszerű segítséget, lehet nagyobb kárt okozunk, ha nem jól kezeljük a bajt. Persze, ha valakiből spriccel a vér, és a káoszban nincs kihez fordulni, akkor csak egymásra számíthatunk.
Akit autóban ér a földrengés, lassítson, álljon meg, és húzódjon az út szélére. De ne egy óriási fa, vagy távvezeték, telefonpózna tövébe. Amilyen magas egy fa, egy műtárgy, építmény, legalább olyan messzire kell eltávolodni tőle. Hídról, felüljáróról is inkább hajtsunk le, mielőtt összedől! A járműből ne szálljunk ki! Kapcsoljuk be a rádiót, és figyeljük a híreket! Persze, ha csak kisebb rengés volt, elindulhatunk, óvatosan, lassan, az út szélén haladva. De a hidakat, felüljárókat jobb kihagyni. Ha hülyének is néznek, várjunk pár kamiont. Ha azok alatt nem dől össze, talán mi is átjutunk biztonságban. Figyeljünk, mert várható, hogy tűzoltó, mentő stb. közlekedik, ilyenkor húzódjunk le, engedjünk utat! A telefont feleslegesen ne használjuk, másoknak szüksége lehet rá segélyhíváshoz.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Tyúknak ez tetszik.

AncsaT írta...

Remélem, hasznosnak soha nem fog bizonyulni.

Señorita írta...

Talán itt Magyarországon valóban. Durva, hogy egy ilyet Japánban simán iskolai tananyagként oktatnak.
Még jó, hogy atomtámadásos tudnivalók nem időszerűek (?), mint ahogy az 50-es években Amerikában azt gondolták.

AncsaT írta...

Japán tényleg durva, meg California. Ott egész megszokott, hogy reng a föld. De nem irigykedem, nekem nagyon megfelel, hogy 25 évenként egy kicsi rengés van csak.

Megjegyzés küldése