Telefax

Érdekes volt nagyon a növekvő holdsarló, mikor az este megnéztem. Szokatlanul ferdén állt. Persze, tudom, hogy ez normális, nem "dőlt el" vagy valami, csak feltűnt. Meg eszembe jutott a történet, hogy egy kisgyerek rajzórán úgy rajzolta le a holdat, hogy teljesen feküdt, mint egy csónak. A tanárnő meg belefirkált, hogy az sosem látszik így. A gyerek állította, hogy dehogynem, ő látta. Komoly összeszólalkozás lett a dologból, sírt is a kisgyerek, hogy hazugnak nevezték. Amit a tanárnő nem tudott, hogy előző évben a gyerek a diplomata apukájával valami egyenlítőhöz közeli országban élt, és ott tényleg látni ilyen holdat. Micsoda malőr! Pedig csak annyit kellett volna kérdezni, hogy hol láttad ilyennek a holdat csillagom?

A télnek meg mintha vége lenne. Vagy ki tudja. De meleg van, sőt a kertben hóvirág nő. Vicces, hogy január elején vége lenne a télnek, de azt kell mondjam, így is az utóbbi évek leghosszabb havas időjárása volt. Még a szánkót is elővettük, bizony! Pedig az mostanában már nagy szó. Szóval nem tudom, mi a helyzet, mert olyan hírek is vannak, hogy mégsincs globális felmelegedés, nincs is olyan nagy gáz, mint egyesek állítják, de azért a tapasztalat azt mutatja, hogy lokálisan mindenképp megváltozott a klíma. Ezt jó lenne tudomásul venni, és az árvíz meg a belvíz elleni védekezésben erre készülni. Régebben voltak rá tervek, hogy 7 helyen, a Tisza-tóhoz hasonló víztározókat hoznak létre, melyek az áradások idején felfogják a vizet, amit aztán majd az aszálykor öntözésre lehet használni. Mennyi állástalannak lehetne közmunkát biztosítani.

Meg persze kiderülne, ha valaki feketén dolgozik, csak felmarkolja a munkanélkülit is. Aki köszöni nem kéri a közmunkát, elvehetnék tőle a segélyét. Mert biztos nem szorul rá. Mint az adókedvezményekre azok, akik 300.000 felett keresnek havonta. Én ennyi pénzből nagyon szívesen kifizetném a 16%-os adót, de még a 33%-osat is. A kormány adópolitikájának ezzel a részével nem igazán tudok azonosulni. Ráadásul megint nyugtalanító magasságokban a svájci frank árfolyama. Olyan szép tervek voltak a devizahitelesek megsegítésére, és nem látom, hogy valami is lenne belőlük. Sőt. Bementem a bankunkhoz megkérdezni, hogy akkor mi a helyzet az évente egyszeri ingyenes előtörlesztés lehetőségével. Hát ilyen nincs, azaz nekem, mint valamilyen dátumnál régebbi hitelfelvevőnek nem jár. De még az előtörlesztés díja is magasabb, mint gondoltam, mert időközben felemelték. Csak nem kaptam róla tájékoztatást. Hurrá.

Rájöttem, hogy az anyagi helyzetünket egyetlen dolog lehet képes számottevően javítani, így bementem egy lottózóba. Időnként rámjön, és veszek egy szelvényt. Nehogy az a vád érjen, mint a viccbeli ájtatos cigányt, aki olyan mély hittel imádkozott az oltárnál egy lottónyereményért, hogy végül a Krisztus nem bírta tovább, és leszólt neki a keresztről, hogy rendben van Gazsi, de legalább egy rohadt szelvény töltsél már ki! Tehát én a részemről megtettem amit lehet. Találtam egy régi szelvényt, még tavaly novemberben vettem. Mondtam a csajnak, nézné már meg, nem nyertem-e valamit. Hát, nagy öröm, volt rajta nyeremény! Kemény ezerpárszáz forint. Tisztára mint a kormányintézkedések. Vagy mint az okos lány a mesében. Hozott is meg nem is, adott is meg nem is. No de mit panaszkodok, örüljek még ennyinek is. És különben is, aki a kicsit nem becsüli...