Koppanás

- Következő üzenetre lépéshez nyomja meg a... - Pitty. - Az üzenet rögzítésének időpontja: Ma, tizennyolc óra negyvenhét perc. Az üzenet küldője: Három, nulla, kilenc, hat, egy, hét... - A nője. Élete megrontója. Szereti, de... Megszólal a hangja. Húzza a szavak végét, idegesítően nyávog. - Nem baj cicám, mondjad! Most már nem tudsz olyat amivel... - Megdermed, nagyon figyelmesen kezd el hallgatni. Aztán kitágul a pupillája, majd megüvegesedik a tekintete. A mobiltelefon kicsúszik a kezéből, nagyot koppan a folyosói márványon. A hajába túr, összekócolja a jólfésült frizuráját. Felvinnyog, majd idegesen nevetni kezd. A falnak tántorodik, összegörnyed, rázza a hisztérikus nevetés. Lecsúszik a földre. Már nem csak kócolja, tépi a haját. Csomókban. És már nem nevet, zokog. A hang szinte ugyanolyan, csak közben folyik a könny a szeméből és a nyál a szájából.

Nincs tíz perce, hogy felállt az íróasztalától. Már mindenki hazament, egyedül túlórázik. Még van egy bő óra munkája, de elfáradt. Gondolta, kimegy, nyújtózik egyet, vesz egy csokiszeletet az automatából. Az iroda félhomálya és az asztali lámpa után hunyorgott a folyosói neonok fényében. Járkált egy kicsit, jobbra-balra billentette a nyakát, hátul összefogta a két kezét és megfeszítette a vállait, amíg ropogtak egyet. Séta közben lóbálta a karjait, mélyeket sóhajtott. A folyosó levegője tiszta volt, a légcserélő kiszűrte belőle a dohányfüst, az izzadtság, a kozmetikai szerek, a fénymásolt papírok szagának keverékét, ami napközben terjengett az épületben. Megfordult, elindult vissza a csokiautomatához. mennyi lehet az idő? Kissé sietősebbre fogta a lépteit, és kivette a zsebéből a mobilját. - Fél nyolc. És van három üzenetem.

- Menü, üzenetek, hangposta hívása... - A telefon tárcsázott, kellemes női hang:

- Önnek három új üzenete van. - Értekezlet után elfelejtette visszaállítani a csengőhangerőt. Biztos három sürgetés, hogy mikor tolja már haza a képét? És, hogy hazafelé ne felejtsen el kenyeret venni! Utálta a feszültséget, ami köztük volt. Az utóbbi fél évben elmérgesedett a helyzet. Egyre többet veszekedtek. A pénz miatt, hogy kevés. Akkor pluszmunkát vállalt, bennmaradt későig. Kicsit több lett a pénz, de akkor az volt a baj, hogy sosincs itthon. Akkor hazament, de baj volt, hogy rendetlenséget csinál az íróasztalon, minden csupa akta meg papír. mikor ultimátumot kapott, hogy vagy eltakarít mindent, vagy megy a kályhába, visszavitt mindent az irodába, és megint későn járt haza. Ha kevesebbet volt otthon, kevesebb veszekedést hallott.

- Az üzenet rögzítésének időpontja: Ma, kilenc óra ötvenegy perc. Az üzenet küldője: Három, nulla, hét, négy, kilenc, egy... - Az öccse. A melléképületben lakik. Átmenetileg, amíg talál magának lakást. Kirakta a barátnője. Még csak két hete, de emiatt is veszekedés van. Pedig Öcsi rendes, igyekszik segíteni, apró szívességeket tesz. - Szia bátyus! Itt hagytad a szelvényt a konyhaasztalon. Mellette volt a pénz, gondoltam fel akartad adni, és ma délig lehet. Elvittem a lottózóba és beadtam. A nyugtát betettem az íróasztalra, a kupac tetejére. Túl sokat melózol tesó! Kicsit lazítanod kéne. Holnap elmehetnénk valahová. Csak mi ketten. Pár sör, kicsi billiárd... Gondolom megint későn jössz haza, reggel majd zörögj be. De csak dél után, addig aludni fogon, mert én ma is bulizom. Na csá!

- Az üzenet rögzítésének időpontja: Ma, tizenhét óra harminckettő perc. Az üzenet küldője: Három, nulla, kilenc, öt, kettő, négy... - Az anyja. A drága mama. Folyton aggódik miatta. Meg az öccse és a nővérei miatt. Szegény apa miatt már nem kell. Őt, a drágát, az anyja is idegesíti. Minden idegesíti. Ez meg lassan már őt idegesíti. De nincs kiút. Nincs hova költözzön. Az anyjánál ott lakik a két nővére. Hova menjen. És Öcsivel akkor mi lenne? Ezért is kezdett lottózni. Elképzelte, hogy annyi pénzt nyer, amivel új életet kezdhet. De szép álom! Az anyja ezt mondta:

- Drágám, vedd fel! Itt vagyok Herminánál, nézzük a tévét. Remélem kitöltötted a lottót? Kihúzták a születési számainkat. A lányokét, a tiéd, Öcsiét, az enyémet is, csak szegény apádét nem. De a pótszám meg Cézár születése lett, szóval ha még ugyanazokat a számokat játszod, akkor nyertél! Nem a főnyeremény, de így is milliókról van szó! Hívjál vissza, drágám! Puszi! - Kipirult az arca, reszketni kezdett. Izzadó tenyerét a nadrágjába dörgölte. A gondolatok száguldoztak a fejében. Tejóég! Megtorpant. Visszafordult. Vagyis... melyik is az irodája? Közben a telefon mondta a maga litániáját: - Következő üzenetre lépéshez nyomja meg a... - Automatikusan megnyomta a gombot. PITTY!

- Az üzenet rögzítésének időpontja: Ma, tizennyolc óra negyvenhét perc. Az üzenet küldője: Három, nulla, kilenc, hat, egy, hét... - A nője. Élete megrontója. Szereti, de... Megszólalt a hangja. Húzta a szavak végét, idegesítően nyávogott. - Nem baj cicám, mondjad! Most már nem tudsz olyat amivel... - Úgy látom, ma sem akarsz hazajönni időben, te rohadék! Elegem van belőled! És a kurva nagy rumliból, amit magad után hagysz! De elegem volt. Kiganéztam az egész lakást. - Megdermedt, nagyon figyelmesen kezdett el hallgatni. - Mától rend lesz itt, hallod? Hallod!? A sok szar papírodat meg bebasztam a kályhába. - Kitágult a pupillája, majd megüvegesedett a tekintete. - Én szóltam előre. Remélem a hülye regényednek a lapjai is közte voltak! - A mobiltelefon kicsúszott a kezéből, nagyot koppant a folyosói márványon.