Miss Representation

Nők a médiában. Hogyan jelennek meg, és ez mit sugall róluk. Hogy ez miért fontos? Nos, tán azért, mert ez beeszi magát az emberek fejébe. A nőknek saját magukról alkotott képét oly módon befolyásolja, hogy behatárolja, miképp gondolkodnak saját lehetőségeikről. A férfiak pedig esetleg úgy kezelik a nőket, amilyen mintákat látnak erre. Vajon mennyire fog küzdeni az álmaiért egy atomfizikusnak készülő kislány, ha a tévében folyton csak azt látja, a nők, otthon főznek, az utcán strichelnek, vagy pénztárosok egy szupermarketben, és a sikert az jelenti számukra, ha egy sikeres férfihoz feleségül mennek. Vajon a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekményekért mennyiben okolhatók azok a jelenetek, melyekben a nők áldozatként jelennek meg, és esetleg olyan szerepben, ami mintegy azt sugallja, "megérdemlik", amit kapnak. Mondjuk a gyilkosság áldozata prostituált, vagy a megölt példás családanyáról kiderül, hogy szeretője volt. Valójában legtöbb női áldozat rettegő, megfélemlített feleség, akit a férje, élettársa rendszeresen bántalmaz, de ez persze nem elég "érdekes" egy filmhez.

Készült egy összeállítás (megtekinthető a Jutyúbon) arról, hogyan jelennek meg a nők a 2012-es év filmjeiben, sorozataiban. Mintha lenne valamiféle nyitás, például kijön az első Pixar rajzfilm, amiben női főhőst találunk (Merida a bátor). Aztán ott a Girls című sorozat, amiről mintha már írtam volna egyszer, nos ezt a benne szereplő színésznők hozták össze teljesen, ők írták, rendezték stb. Vagy amiben 60 feletti nők játsszák a főszerepet. Persze aztán jönnek azok a bevágott jelenetek, melyekből kiderül, mindezek ellenére nem történt áttörés, a nők jobbára továbbra is mint seggüket rázó szexi macák, rúdtáncosok, szajhák, kisgyerekes szexi anyukák és erőszak áldozatai tűnnek fel a képernyőn.

Aki azt gondolná, konzervatív irányba eltolódó hazánkban a helyzet más, annak fura elképzelései vannak a férfiak konzervativizmusáról (parlamenti felszólalásban persze otthon hat gyereket nevelő anyukákról beszélnek, de valójában ők is pucér és könnyen kapható fiatal csajszikat akarnak látni mindenütt), és nem nézi a tévét. Nos, a tévét én se nagyon nézem, viszont letöltöttem egy videót a címe miatt, mert nem akartam hinni a szememnek. Pedig tényleg van már hazánkban is ilyen: pucér időjárás jelentés.

Az egy dolog, hogy mennyire igénytelen a dolog, és a legkevésbé az időjárásról szól ez a műsor (gyakorlatilag a várható időjárásról szinte semmit nem tudunk meg), a lányokat szemmel láthatóan (és hallhatóan) nem a beszédkészségük alapján válogatták be. Bakiznak, rosszul hangsúlyoznak,bénán mozognak, hülyeségeket beszélnek, viszont kétség kívül formásra van plasztikázva a mellük. (Csak kettőt néztem meg, de lefogadom, a harmadik csajnak is műmelle van, ami szintén torz képet fest a nőkről, a tengerentúlon legalább nem csak műanyag nők vannak.) És találtam linket Emeséről, aztán Dóráról is, amiből egyértelműen kiderül, jól sejtettem, nem valami médiaiskola végzősei közt keresgéltek a műsor készítői. De gondolom, ezt nem teszik majd ki a fészbukoldalukra.

Belegondolok, hogy ötvenes feleség vagyok, és a férjem, aki eddig csak a meccset meg a híradót nézte a tévében, hirtelen rákap az időjárás jelentésre. Vajon hogyan érezném magam? Ennyit a média szabályozásának szükségességéről. Meg arról, hogy majd a piac saját magát szabályozza. Látható, hogy a csatornák a nézettség miatt rálicitálnak egymásra, egyre véresebb képeket mutatnak a hírekben, egyre szörnyűbb dolgokról számolnak be, egyre ocsmányabb valóságsókat adnak le. Hogy ez az emberek igénye? ilyen alapon a kokainra, a heroinra, meg az LSDre is van igény. Mégis tiltja a törvény, mert társadalmi méretekben kárt okoz.