Candice és Danny (2. rész)

Mikor magunkra maradtunk, kissé elbizonytalanodtunk mindketten. Néztem a hatalmas állatot, és fogalmam sem volt, hogy mit fogok csinálni vele. Ő se nagyon találta a helyét, körbejárt a nappaliban, megszaglászta a bútorokat, a növényeket, majd odament a pokrócához, viccesen toporgott egy kicsit, körbe-körbe, majd lefeküdt. A fejét a mancsára fektette, és engem bámult. Én leültem a szőnyegre, a kanapénak vetve a hátamat, és őt bámultam. Fogalmunk sem volt, hogy mihez kezdjünk egymással. Egy darabig Christinát szidtam magamban, majd úgy döntöttem, nem hagyom magam kizökkenteni, és nekiálltam tornázni. Időnként Dannyre pillantottam, és láttam, hogy lehunyta a szemét, de a fülét mozgatja, ha megnyikordul valamelyik tornaszer. Csak akkor pillantott fel, mikor egy-egy gyakorlatsor végeztével fújtam egy nagyot.

<< előzmény

Mérgemben addig hajtottam magam, amíg remegni kezdtek az izmaim. Aztán kitámolyogtam a konyhába, elővettem egy üveg ásványvizet, hogy visszapótoljam a kiizzadt folyadékot. Danny rögtön felpattant, és jött utánam. Nézte, ahogy iszom az üvegből, és megnyalta a száját. Kimentem a garázsba, hogy behozzam az edényeit. Oda is követni akart, de nem akartam, hogy behordja a port vagy valami olajfoltba lépjen a padlón, ezért rászóltam, és meglepetésemre rögtön szót fogadott. A láboskájába vizet öntöttem, és ott maradtam vele amíg iszik, hogy ne nyugtalankodjon. Aztán elmentem pisilni, de nem örült, hogy kizártam a mosdóból, nyüszített az ajtó előtt, és kaparta a lábával. Féltettem a festéket, ezért inkább beengedtem.

Chris írta, hogy van az a buta szokása, hogy a WC csészéből iszik, ezért lehajtottam a fedelet és rátettem a mosószerekkel, öblítővel teli ládát. A ruháimat bedobáltam a szennyestartóba, és a kádba térdeltem. Azt a javára kell írnom, hogy nem bámulta a mellemet, viszont azt vettem észre, hogy a szennyeskosárban van az egész feje, és veszettül szimatol. De mikor lefröcsköltem vízzel, abbahagyta. Lefeküdt az ajtó elé, és nyugodtan megvárta, hogy végezzek. A száradni felakasztott vizes törölközőmnek csak a csücskét szaglászta meg, viszont a bugyis fiókomba megint az egész fejét be akarta dugni, szóval rá kellett szólnom. Végül azt találtam ki, hogy öltözködés közben az összes ruhadarabomat odatartottam az orra elé, hogy megszimatolhassa.

Kettő körül ettem egy pirítóst, Danny majd kinézte a számból, de csak friss vizet adtam neki. Aztán felmentem a netre, megnézni a leveleimet, meg a Facebookon a friss dolgokat. Közben bekapcsoltam a zenét, Jan Garbareket, de csak halkan, és úgy tűnt, nincs ellenére. Hatra hozattam vacsorát, de őt kiparancsoltam a konyhából, amíg végeztem vele. Utána tettem a tálkájába két mérőedény záraz tápot, amit gyorsan elropogtatott. Azután még mindig úgy nézett rám, mintha halálosan éhes volna, de tudtam, ez az adagja, este kettő, reggel egy mérő. Háromnegyed hét körül láttam, hogy kicsit nyugtalankodik, így elkezdtem készülődni: felöltöztem, rövidnaci, póló, sportcipő, és behoztam a pórázát. Mikor meglátta, alig lehetett bírni vele, feldöntötte az esernyőtartómat, hogy rá kellett szólnom. Akkor leült, csak a farkával söprögetett a kövön, mint egy megvadult ablaktörlőlapát.

Vicces volt, hogy nem kellett lehajolnom, miközben rátettem a nyakörvet. Chris állította, hogy szófogadó, és a póráz legkisebb húzására megáll, de azért aggódtam, mert ha ez a kutya megindul, akkor felszántja velem a földet. Amíg elértünk a parkhoz, öt perc séta, semmi gond nem volt, ott azonban nagyon mehetnékje támadt. De mikor rászóltam, hogy "Ül!", rögtön szót fogadott. Lekapcsoltam róla a pórázt, és otthagytam. Mikor eltávolodtam vagy húsz méterre, akkor fordultam csak meg, és csaptam a combomra. Odaszaladt hozzám, és leült elém. Megsimogattam a fejét, és elkezdtem futni. Először csodálkozott, majd vidám csaholással utánam szaladt. Aztán bement a bokrok közé, úgy láttam elintézte a nagydolgát, majd egy száraz faágat hozott a fogai közt.

Ezt dobálgattam neki egy darabig, majd mikor meguntam, sétáltunk a fák közti ösvényeken. Mindent megszaglászott, és a felét le is pisálta. Hülye kutyaszokás. Szerencsére otthon csak a szimatolásra szorítkozott. Ezzel nem is volt bajom, egészen a második hétig, amikor megjött. Az hagyján, hogy a lábam közé dugta az orrát, és a micsodámat szimatolta, mert ha rászóltam, abbahagyta, de mikor zuhanyzás közben azt vettem észre, hogy a WC melletti szemetesből kikotorta a használt betétemet, azon kiakadtam. De megoldottam, mert ezután mindig felraktam az ablakpárkányra, és zuhanyzás után kivittem a kukába.

Ekkor volt, több mint egy hét után, hogy először kéredzkedett az ágyamba. Éjszaka vihar volt, és dörgött is az ég. Az ablakok hangszigeteltek, nem volt nagyon hangos, de így is nyugtalanította a zaj, és arra ébredtem, hogy ott áll az ágyam mellett, szájában a pokrócával. Szerencsére jókora franciaágyam van, leterítettem egy plédet a másik oldalra, rádobtam a pokrócát, és megveregettem az ágyat. Felugrott, keringőzött, ahogy szokott, majd lefeküdt. Reggel úgy ébredtem, hogy az egyik lába az enyémen, a feje meg a karomon volt. Olyan bűnbánóan nézett, hogy elnevettem magamat. Erre megnyalta az arcomat.

folytatás >>