Úgy néz ki, ma már nem indulunk el, csak majd holnap reggel, a Balatonra. Kata megint túlórázik. Ilyenkor tényleg sajnálom, hogy milyen egy rohadt meló az, ami még nyáron sem engedi, hogy eljöjjön az ember időben. Pedig ilyenkor minden épeszű ember megy a zöldbe, vízpartra, akárhová, ahol kicsit enyhébb az időjárás. Nem hogy még többet dolgozzon az előírtnál. Ami vicces, hogy az állam fenyegetőzik, hogy ellenőrzik a munkáltatókat, kiadják-e a szabadságokat, pihenőidőket, nem dolgoztatják-e a munkavállalókat a szerződésükön fölül.
Közben meg az állami szférában, a kormányhivatalokban bevett gyakorlat, hogy kettős könyvelést vezetnek a munkaidő-nyilvántartásról. Belépőkártya segítségével elektronikus rendszer gyűjti a valódi adatokat, mellette viszont papír alapon készül kimutatás, amit aláíratnak a dolgozóval, hogy ő csak a törvényes nyolc óráját töltötte a munkahelyén. Nem ritka, hogy valakinek 60-70 túlórája is összegyűlik hó végére. Ez napi 3-4 óra túlmunka. És nem azért mert munkaidőben kávézik, hisz van, hogy az ebédszünetet sem veszik igénybe. Meg lehet saccolni, mennyi munka után nem fizet az államigazgatás. Ha egy multi teszi ezt, azt másnap megszállják az ellenőrök, milliárdos bírságot vernek rá, és meghurcolják a sajtóban. Persze saját magát az állam nem bírságolja.
Na, csak morgok, hogy szétesik a tervezett program. De legalább nem miattam. Nekem hála az égnek isteni a munkaidőm beosztása. Főleg nyáron. Fecó egyszer említette, hogy szívesen lenne tanár. A pálya általános megbecsültsége és helyzete miatt nem javasoltam neki, aztán figyelembe véve a nyári szüneteket, mégis abban maradtunk, hogy ez nem olyan rossz választás. Mondjuk jobb, mint konzervgyárban a szalag nellett dolgozni.
De nem ezért került a címbe a konzervgyár. Arról van szó, hogy ugyan a hétvégére elmegyünk nyaralni, de addig is lesznek postok. Három írást beállítottam, és ha nem bénáztam el semmit, naponta egyet közzétesz a blogmotor. Ugyan én nem leszek gépközelben, de szabad azokra is kommentelni (remélem kellően provokatív dolgokat sikerült írnom), és majd vasárnap este, ha hazajövünk, válaszolgatok.
3 megjegyzés:
Milyen előrelátó vagy. Nem hagyod a népet olvasnivaló nélkül. Kedves Tőled! :)
Valóban elég súlyos helyzet. Mert a munkáltatók tudják, hogy a szerencsétlen emberek örülnek, ha munkájuk van, így nem pattognak, hogy munkaidőn felül kell még dolgozniuk. (Vagy csak magukban fortyognak. Meg a hozzátartozóknak.) Mi már évek óta nem voltunk nyaralni, mert nem tudjuk összehozni. Anya főnöke is egyszer tolja szabadságra (mert ki kell adni), amikor nincs is rá szükség, de ha baj van, vagy épp jól jönne néhány nap, már nem veheti ki. A túlóra meg? Nem is érdemes beszélni róla. Amióta dolgoznak egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hányszor fejezték be pontosan a munkaidőt. Röhej!
Ez a rendszer igazából nem embereket lát, hanem darabszámra menő, beszélő szerszámokat. A napokban nálunk is volt a cégnél egy "érdekegyeztető" találkozó."Na, akkor S., hány darab technikusod szavazott a régi szerződésre?". Szervezés szempontjából nézve elfogadható, hogy a közvetlen főnöködet kérdezik meg a válaszokról. Ellenben nem elfogadható a dolog, ha a közvetlen főnököddel egy légtérben tartózkodsz a kérdés elhangzásakor. Arra sem méltattak minket, közvetlenül nekünk intézzék a felvetést.
Nyaraljatok egy jót! Nappal vigyázni, kegyetlen ereje van :) Érezzétek jól magatokat!
Valamit jót elbaltáztam, mert nem kerültek ki a konzerv postjaim. :(
A munkáltató ugye "munkáltat", ez valahol természetes. Hogy a tőkés kizsákmányolja a munkást, az Marx óta nem újdonság, de az államnak az lenne a feladata, hogy határt szabjon ennek. Az érdekképviseleti szervezetek nem töltik be a szerepüket, így csak az erőteljes állami szabályozás, ellenőrzés és szankcionálás védheti meg a dolgozót a munkaadók azon törekvéséseivel szemben, hogy a nyomott munkabérekért cserébe rabszolgamunkát végeztessenek. Amit látok, hogy az állam nem hogy nem tölti be ezt a szerepét, hanem mint munkáltató igencsak rossz példával jár elől.
Megjegyzés küldése