Így kell írni. Egyszerű szavakkal, hétköznapi mondatokat. Viszont ütős történetet. Mert André Ilona Ibolya története ütős. Szíven ütős. Negyedszer olvastam, és negyedszer is megkönnyeztem. Egyszer még ráfoghatnám a hormonjaimra, de negyedszerre úgy gondolom, hogy biztos az írásban van valami (akár a hagymában), ami ezt váltja ki belőlem.
2 megjegyzés:
Ez engem is megbőgetett.
Ugye? Szóval megnyugodhatok, nem én vagyok ilyen bőgőmasina, hanem a történet van nagyon ott.
Megjegyzés küldése