Összeesküvéselmélet

Sikerült összeszednem egy vagon dokumentumfilmet. Végre el is kezdtem megnézni őket. Az egyik a 9/11 legismertebb eseményéről (a WTC elleni támadásról) szól. Rajongója vagyok mindenféle összeesküvéselméletnek, jót szórakozok meg szörnyülködök rajtuk, s tűnődöm mennyi lehet bennük az igazság. Arról is hallottam már, hogy az egész terrortámadós, alkaidás sztori kamu, az amcsik maguk rombolták le a tornyokat. Persze egy dolog erről hallani meg elképzelni, gyanítani, de látni a tényeket egymás mellé rakva, a lassított felvételek kockáit, hallani a szemtanúk beszámolóit, a robbantási szakértőket, az egész más. Így nagyon ütős tud lenni.

Olyan apróságokat eddig nem is tudtam, hogy a tornyok tervezésénél felkészültek egy esetleges repülőbalesetre is. Ha esetleg a ködben egy gép eltévedne. Úgy számoltak, hogy az akkori legnagyobb repülő, egy Boeing 707-es, teljes terheléssel beleszáll az épületbe, akkor az vígan ki kell bírja. Persze a 767-esek valamivel nagyobbak, viszont nem volt fullra feltöltve az üzemanyagtartályuk. És ugye tudjuk, a mérnöki tervezés mindig túlbiztosít. Kétszer-háromszor akkorára méretezik a teherbírást, mint amekkora maximális terhelésre számítanak.

Az ellentmondást érzékelték a jelentések készítő is, ezért azzal érveltek, hogy a tűz hatására az acélszerkezet meggyengült. Az acél kb. 1500 °C körül olvad. A szénhidrogének, "piszkos égés", ellenőrizetlen körülmények során, kb. 650 °C környékén égnek. A tornyokból dőlő sűrű füst ilyen, tökéletlen égésre utalt. Mutattak egy kályhát, ami kerozinnal (repülőgépek üzemanyaga) működik. Ebben ellenőrzött körülmények között a kerozin gőze tökéletes égéssel, 980 °C hőmérsékleten ég. Az acél kályha több napos fűtés során sem olvad meg, sőt meg sem gyengül a szerkezete.

A tornyok 90 percnyi füstölgés után vajon mitől dőltek össze? Ráadásul 8 és 10 másodperc alatt. Ez majdnem a szabadesés sebességének felel meg. Az kb. 5 mp. légüres térben, de állítólag egy biliárdgolyó 9 mp. alatt ér le a tornyok tetejének magasságából, miközben folyamatosan gyorsul. Számítások szerint, ha az emeletek egymásra zuhantak volna, az alsó szintek fékezik a felsőket, tehát nem gyorsulhat az omlás folyamatosan. Így kb. 96 mp. kellett volna a teljes összeomláshoz. A videókon azt látjuk, hogy az épület közepe már rogyni kezd, mikor a felső szintekről kizuhanó törmelék még nem is esett le odáig. Tehát az omlás a gravitációnál gyorsabban terjedt lefelé. És nem kifelé dőltek a tornyok, hanem ráomlottak az alapjukra. Mintha az épület szerkezete semmilyen ellenállást nem fejtett volna ki. Azok a részek sem, ahol nem volt tűz. És ilyen toronyházak égtek már le. Ahol lángolt az egész. Napokig. Mégsem dőlt össze egyik sem.

A szemtanúk arról számolnak be, hogy az épület összedőlése előtt robbanásokat hallottak. Gyors egymásutánban többet. Bumm-bumm-bumm-bumm-bumm-bumm. Mint a bontásoknál a megfelelően időzített robbantások, melyek segítségével összeomlasztják az épületeket. A videókon látható, hogy még jóval az összeomlás hulláma előtt por- és füstkitörések jelennek meg az épület külső felén. Mi okozza ezeket? A szomszéd épületek ablakai mind betörnek. Mitől? A felvételeken az is látszik, hogy az összedőlő épületből kaotikusan kavarogva nagy törmelékdarabok és acélgerendák röpülnek ki. Milyen erő dobálja őket onnan kifelé? Úgy, hogy a szomszéd házak oldalába beleálljanak a gerendák. Egy 270 tonnás acélszerkezetdarab fúródik egy másik épületbe. Hogyan repül el 120 méternyire? A 2-es torony teteje egészben maradva kifelé dől, aztán egyszer csak szétesik. A levegőben zuhanó épületrész milyen erő hatására porlad el magától? A romok közt nem találni épen maradt tárgyakat. Szinte porrá omlott minden. Egy munkás azt mondta, a legnagyobb egybefüggő darab amit látott, egy telefon billentyűzetének a fele. Miért nem találunk asztalokat, székeket, számítógépeket? Milyen hatás semmisítette meg ezeket? Egy közeli ház tetején 2006-ban emberi csontokat találtak. Kb. 700 darabot. Mitől repültek át oda? És miért vannak köztük 1 cm nagyságúak? Vajon mi szaggatta miszlikbe az embereket? Bányamentők szerint hatalmas robbanásos baleseteknél fordul elő, hogy ilyen apró darabokra szakadnak az áldozatok. Itt kb. 1100 holttest nem került elő.

A tornyoknak volt egy belső magja, igen erős acél oszlopokból. Ennek az emeletek leszakadása esetén is épen, állva kellett volna maradnia. Bontáskor, mikor ledöntik az ilyen épületeket, ezeket a vastag merevítőket különös gonddal törik el. Speciális robbanóanyagcsíkokat tesznek rájuk, de nem vízszintesen, keresztben, hanem 45°-ban átlósan. Így a tartóoszlop, és az egész épület, nem eldől, mint egy kivágott fa, hanem picit oldalra mozdul, és közben függőlegesen lefelé összecsúszik. A romok közt olyan tartóoszlopokat találni, melyeken 45°-os ferde vágás van, mintha késsel szelték volna el. Pontosabban a vágásfelület alatt acélcsorgási nyomok vannak, ahogy a lokálisan megolvadt fém lefelé folyva megdermedt. Tehát nem egy óriási tűzben az egész oszlop olvadt meg, hanem csak egy pár centi széles csíkban vált folyékonnyá a fém. Az épületbontók pont ilyet robbantanak.

Három héttel a katasztrófa után még mindig ég és füstöl a rom. Az alagsorban olvadt fém áramlik. A szakértők szerint a tűz csak meggyengítette az acélszerkezetet, mert nem volt elég forró ahhoz, hogy megolvassza az acélt. Akkor mi ez az olvadt fém hetekkel az esemény után? Speciális robbanóanyag, pl. a termit eredményezhet ilyet. Ez vasoxid és tiszta alumínium keveréke. Az alumínium a vasoxidból elvonja az oxigént, és igen hevesen égve, (robbanva) 2500 °C fölé hevíti a környezetét. Ez már hagy maga után olvadt fémet. Az alumíniumoxid fehér füstöt képez. Egyes videofelvételeken ilyen füst is megjelenik az épület alapjánál, közvetlenül az omlás előtt. Az acéldarabokon ként is találtak. Érthetetlen, hogy került oda. Viszont a termithez szoktak ként keverni, mert csökkenti az olvadáspontot, így gyorsabb eredményt hoz. Neve is van az ilyen keveréknek: thermate. Találtak félkör alakban meghajlott óriási acélgerendákat is. Egyetlen repedés nélkül. Ilyen deformálódás esetén a fémnek törnie, szakadnia kellett volna. Ez csak akkor nem történik meg, ha már nagyon lágy az anyag, de ahhoz több ezer fokos hőmérsékletű tűznek kellett lennie a közelben. Találtak olyan helyeket, ahol a fém és a beton összeolvadt. A szakértők ilyet még nem láttak.

Beszámolók szerint a támadás előtti héten reggel az épületbe érkezve rengeteg szürke por volt mindenütt. Mintha nem is takarítottak volna. Mi volt ez, cementpor? Mit fúrtak, mit dolgoztak ott? A támadás napján egy szemtanú furcsa zajokat halott a 34. emeletről, ami egy technikai szint, elvileg teljesen üres, még válaszfalak sem voltak benne. Mintha nagy fém ládákat vagy kukákat pakolnának. Másvalaki hetekkel korábban a 98.-ról hallott hasonló zajokat, meg ütvefúrást, kalapálást. A szint bérlői korábban kiköltöztek. Úgy hallotta, mintha nehéz dolgokat mozgattak volna, pakoltak volna le járműről. Nagy döndülés hallatszott, beleremegett az épület is. Egyszer benézett az irodákba, hogy megnézze, mi az ami ilyen zajjal járt, de azok teljesen üresek voltak. Semmit nem látott.

A támadás előtt két héttel példátlan áramszünet volt a tornyokban. Jó előre szóltak, és a bankoknak le is kellet miatta állítaniuk a szervereiket. Áram nélkül gyakorlatilag az összes ajtó nyitva volt, a biztonsági kamerák nem működtek. Ismeretlen, overallos emberek mászkáltak szerteszét, szerszámosládákkal és kábelkötegekkel. Állítólag internetkábeleket szereltek. Ahhoz teljes áramszünet kell? Aztán egy biztonsági riadót több nappal előrébb hoztak. És utána eltávolították a bombakereső kutyákat.

A 7-es épület is összedőlt. Mitől? Nem csapódott bele repülő. Az 5-ösre nagyon sok törmelék zuhant a két nagy toronyból, a szerkezete mégis megmaradt. Sérülten, de állt. A hetesre csak pár törmelékdarab esett. Mégis kártyavárként az alapjaira omlott. Ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Állítólag a ráeső törmeléktől meggyulladt. De a világon acélszerkezetű épület még nem dőlt össze tűz miatt. És a fotókon látszik, ahogy az épület közepe rogy meg előbb, mint a bontásoknál, ahol a középső tartót robbantják ki legelőször, hogy az épület önmagába befelé és ne kifelé omoljon. Szóval miért is omlott össze az épület? Annak bizony komoly okai lehettek.

Ennek megértéséhez először is azt kell megvizsgálnunk, mi volt a WTC7-ben. Például a polgármester vészhelyzeti főhadiszállása. Önálló áram-, vízellátással, golyóálló és bombabiztos védelemmel. Pontosan ilyesfajta katasztrófahelyzetekre kitalálva. Valamiért mégis máshol ült össze a stáb. Aztán irodái voltak még ott a védelmi minisztériumnak, a titkosszolgálatnak, a CIA-nak, és az adóhatóságnak.Sok ezer akta semmisült meg az épülettel együtt. Folyamatban lévő vizsgálatok anyagai. Nagyszabású csalások, melyekbe óriáscégek keveredtek. Tőzsdei csalások, és valami californiai áramcsalás, ami egymaga 70 milliárd $-os ügy.

Az is felettébb érdekes volt, mikor elmesélték, egy bennfentes fickó, (valami Silverstein,) aki korábban kibérelte a tornyokat, a nyáron megváltoztatta a biztosítását. Úgy, hogy az érvényes legyen terrorcselekmény esetére is. A bérleti szerződésbe meg belevették, hogy ha megsemmisülne az épület, joga van újjáépíteni. A katasztrófa után pereskedett a biztosítóval, hogy a 2 db gép eltérítése, és az épületnek vezetése, az 2 db terrorcselekmény, tehát 2 db biztosítási esemény volt, így kéretik a dupláját fizetni az összegnek. Meg is nyerte, és kb. hétmilliárd (7.000.000.000) $-t kapott. A befektetett összeg tizenötmillió (15.000.000) $ volt. Szépen fialtak a milliók. A 15-ból 7.000 lett. Durván 500 x-os, azaz 50.000 %-os haszon. És ha újjáépíti, azon is lesz egy kis nyereség.

Aminek mindenki nagyon örül majd. Ugyanis az épületek fenntartása veszteséges volt. A rezsi hatalmas, és a bérlők kezdtek fogyatkozni. Ráadásul az acélszerkezeteket bevonó tűzgátló anyag (igen, ilyen is volt!) azbesztet tartalmazott, amit az új szabályozás miatt, mint rákkeltő anyagot, el kellett volna távolítani. A határozat már kijött, kértek a munkára árajánlatot. Több mint egymilliárdba került volna! Ezt senki nem óhajtotta kfizetni. Az 1970-es években készült épületek útban voltak. Nélkülük a telek többet ért.

A biztosítók szinte minden értéket megtérítettek, ami az épületben veszett. Állítólag több bank aranykészlete (tonnákról beszélünk) a romok alatt maradt. Vajon az összeomlás előtti kavarodásban, esetleg a megelőző napokban mi mindent vittek el az épületből? Ha valaki előre tudott a dologról, és az értékeket időben evakuálta, hatalmasat kaszálhatott.

És, hogy hab is legyen a tortán, az elektronikus védelmi rendszert a WTC-be, és a Washingtoni Dulles repülőtérre (innen indult a Pentagon épületére irányított repülő) egy Securacom nevű cég szerelte be. A cégnél Bush elnök öccse igazgatói tisztet töltött be. A vezérigazgató pedig az unokatestvérük volt.

Mindez külön-külön csak meglepő, szokatlan, furcsa. Így egymás mellé téve viszont koherens egészet alkot. Ha valami sárga, az lehet kanári, esetleg citrom. Ha totyog, akkor pingvin. Ha széles lapos csőre van, akár kacsacsőrű emlős. De ha hápog mint egy kacsa, úgy néz ki mint egy kacsa, úgy mozog mint egy kacsa, és úszik is, tojást is rak, akkor gyanítom, hogy kacsa lesz, nem pálmafa. Hogy csupán a nyilvánvaló anyagi előnyök miatt ilyet nem mertek volna csinálni? Nos az eset jól jött a kormánynak is. Megvolt a casus belli. Az u.n. terrorizmus elleni harc keretében a közvélemény által támogatottan indíthattak háborút Afganisztán és Irak ellen.

A filmet megnézhetitek ITT, vagy letölthetitek INNEN.