Csalódáskeltő csalók

Van egy kis alkalmazás a böngészőmben, ami pittyeg és figyelmeztet, ha levelet kapok a gmail fiókomba. Most vagy ez, vagy a postaládám megzizzent, mert az app szerint van egy olvasatlan levelem, amit nem találok sehol. Mondjuk a fészbuk is megbolondult, mert az meg simán elnyelte a megosztásomat, mintha meg sem írtam volna. Nekem van vírusom, vagy tényleg dili van a neten? De nem erről akartam írni, hanem arról, hogy az olvasatlan levél utáni kutakodásban benéztem a postafiókom minden mappájába. A levélszemét közt máskor is szoktak lenni izgalmas dolgok, de most különösen jól szórakoztam. Az egyik magyar nyelvű volt, az alábbi subjecttel: "Szia! Ildi lefeküdne veled! És te vele?"

Ételem és érzelem meg a zombik

Kata valahonnan kiváló házi sajtot hozott, nem bírtam neki ellenállni, és ettem belőle. Viszont így nem akarok korán lefeküdni, mert még zöld disznókkal álmodnék. Megnéztem egy filmet, meg neteztem kicsit. A film a Colombiana volt. Egy törékeny, modell alkatú csaj veszedelmes bérgyilkost játszik. Kicsit vicces, ha irtózatos pusztakezes harcban aprít egy nálánál 50 kilóval nehezebb pasit. De egyszer meg lehetett nézni. Főként a csaj miatt. Aki piszkosul ismerős volt, rá is kerestem az IMDB-n. Zoe Saldana. Ő játszotta az Avatárban Pokahontaszt. Izé, Nejtirit, de ha Pokahontaszt mondok, akkor jobban tudjátok. Hááát, tuti nem innen ismerős, mert kéken, bazi nagy orral nem is hasonlít. Aztán láttam, hogy ő volt az egyik csaj Britney Spears oldalán a Crossroadsban is. Na, onnan volt ismerős.

Hetero vs. leszbi szex

Elgondolkoztam egy komment nyomán. Hogy van-e úgy, hogy valaki egy adott időszakban jobban kedveli a heteroszexet mint a leszbiszexet. Egy heterónál biztos van, mivel mondjuk nem ismeri, vagy nem tartja vállalhatónak a másik lehetőséget. De van-e olyan, hogy most puncit akarok, utána meg majd fütyit? Ezen rágódtam egy darabig, és azt hiszem nem merek egyetemleges választ adni a kérdésre. Mert ez kicsit úgy hangzik, mintha narancsról meg banánról lenne szó. És ugye az ilyesmi az ízlés körébe tartozik. Mikor milyen kedve van az embernek, egyszer sört kíván, egyszer meg bort. Meggyőzhető vagyok, hogy van, aki így látja. Ha épp fiús napja van, pasit fog felszedni a bárban, ha meg lányos napja, akkor egy csajt akar hazavinni. Egy távoli jövőben, amikor nem lesz majd diszkrimináció, és a szexuális partnerei megválasztása miatt nem gondol rosszat az egyik ember a másikról, talán akkor majd ez lesz az általános.

Hétpettyes titok

Fecó berohangált a szobámba, kérdezgetni, hogy lehet-e már tölteni a Life (Életfogytig zsaru) 2. évad 5-6. részeket, meg az USB kulcsáért, meg azért, hogy megölelgessen. Én meg ilyenkor csukogattam le a Word ablakot. Aztán már inkább én mentem ki hozzájuk, mikor elindultak, hogy még átnézik a holnapi leckét. Közben valami mozgást láttunk a falon, a plafonon. Egy apró árny mozgott ide-oda. Néztük, hogy milyen repülő szörnyeteg lehet, és meg is pillantottunk egy katicát. Mondtam, hogy nagyon jó idő van, hogy ez ilyen élénk, de Fecó azt mondta, most tanulták környezetből, hogy a katicák télen is járnak, bírják a klímát. Okos ez a gyerek. És végre elmentek tanulni.

Mélytengeri lélekbúvár

Melóból hazafelé jövet találkoztam tesómmal. Sétáltunk és beszélgettünk. Az idő egészen pocsék volt, mégis átmelegedtem. Ő az én személyre szabott lélekbúvárom. Nem olyan uszonyos békaember, palackkal a hátán, hanem az az űrruhás fajta. Ólomcipő a lábán, hatalmas fémgömb a fején, pici ablakokkal. Vagy még inkább egy komplett batiszkáf. Mélységi merüléseket hajt végre a tudatalattimban, és elképesztő dolgokat hoz a felszínre. A roncsmentésen már rég túl vagyunk, mostanában a mélytengeri szörnyek vannak soron. Az egész zombis álmomat, meg a Verazéletes nyafogásomat át kellett értékeljem a kérdései nyomán. Gyógyszeres kezelésnek meg előírta, hogy szedjem tovább a bort, csak most már tea nélkül, napi egy decit, amíg elfogy az üveg. Az orvos utasításait illik betartani, szóval már kortyolom is. Mondjuk szerintem belerúgna a fenekembe, ha látná, hogy a 2003-as szürkebarátot bögréből iszom.

Szörnypszichológia

Rosszat álmodtam az éjjel, pedig nem is ettem tele magam lefekvés előtt. OK, belenéztem tegnap a Kezek és fogak erdejébe, hogy mégis milyen lesz, de nem szoktak rémálmaim lenni filmektől sem, nem könyvektől. Egy autó hátsó ülésén ültem két fickó közé szorulva, és szerintem üldöztek minket, mert elég vadul hajtottunk, ide-oda dőltünk hátul. Aztán a jobb oldalamon ülő srác kezdett egyre jobban rám nehezedni, aztán az arca is eltorzult, és nekinyomott a másiknak, aztán rám mászott, arca az arcomban, csattogtatta a fogait. Inkább dühös voltam, mint rémült, és természetesen, ahogy az egy rémálomban meg a horrorfilmekben szokásos, hiába próbáltam a lábammal kinyitni az ajtót, az nem akart sikerülni. A végén azért valahogy kivágódott az ajtó, a zombit meg kirúgtam rajta. Nagyot taccsant az aszfalton, és még át is hajtott rajta valami, remélem egy pótkocsis kamion.

Adásszünet

A múltkor kaptam e-mailen egy aranyos mesét, cicákról meg egerekről. Valami olyasmi kíséretében, hogy kicsit sok nálam mostanában a politika. És tényleg. Majd megpróbálom visszafogni magam. Pedig ma megnéztem egy filmet, összeesküvés-elmélet  nagy dózisban. Világkormány és a Föld népességének drasztikus csökkentése. A világkormányhoz az első lépés a világ felosztása négy nagy államra. Észak-Amerikai Unió, Ázsiai Unió, Afrikai Unió, és persze az európai. Eszembe jutott, hogy mostanában többször hallottam a rádióban az Európai Egyesült Államok kifejezést, Persze abban a szövegösszefüggésben, hogy nem lesz, de tudjuk, nem ez a lényeg, hanem, hogy a fogalom bekerüljön a köztudatba.

Jó reggelt Itália

A Standard & Poor's leminősített 9 eurozóna tagállamot. Valami olasz fejes nyilatkozott, hogy érthetetlen számukra az eset, épp most hoztak meg egy csomó fontos döntést, jó úton vannak a kilábalás irányába. Nem értik, mert éppen, hogy jó irányba mozdultak el a dolgok, és akkor most ez a leminősítés... Jó reggelt Olaszország! Ébresztő! Hát mi a fenéről beszélnek a magyarok egy ideje? Hogy a hitelminősítők pont akkor sorolnak rosszabb osztályba, mikor valami pozitív történik, és javulhatna a helyzet. A francia fickó meg azon értetlenkedik, hogy miért pont őket, mikor az angolok sokkal gatyább helyzetben vannak. Na ja, babám! Csakhogy az angolok csupán látszólag tagjai az EU-nak. A La Manche csatorna szélesebb, mint az Atlanti-óceán.

Angyalok - Szájmon és Klaudia (2. rész)

Mondtam, hogy Katika éppen felfelé tart a lifttel. Rémült képet vágtak mindketten, Lacinak egyenesen rettegés volt a tekintetében. "Te ne csinálj semmit!", mondtam Klaudiának, Laci ruháit felszedegettem a földről, a kezébe nyomtam, és az előtérbe tuszkoltam. "Amikor bejön a mosdó felől, te itt kimész, és a lépcsőn lemész egy emelettel lejjebb a fénymásolóhoz. Felöltözöl. Van ott egy nagy kupac selejtes tervrajz, lehetőleg A/2-eseket hozz, minél többet. Több mint egy órája ott dolgoztál." Utána dobtam a cipőjét és a zokniját, majd rácsuktam az ajtót.

Angyalok - Szájmon és Klaudia (1. rész)

Gyorsan felfelé ívelt a karrierem a tervezőirodánál. Lelkesen, sokat és jól dolgoztam, de elsősorban nem ennek köszönhetően, hanem mert megdugtam a főnök titkárnőjét.

Klaudia feltűnően szép és céltudatos lány volt. Egy hónapja dolgozott nálunk, mikor a Laci szeretője lett. Két hónap után fizetésemelést kapott, még mielőtt letelt volna a próbaideje. Ez ugyan nem tette népszerűvé, azt viszont mindenki elismerte, a munkáját rendesen elvégzi. Angolul társalgási szinten beszélt, magam hallottam családi dolgokról, divatról társalogni egy külföldi partner titkárnőjével. És túlórázott is. Sokszor késő estig bent maradt a főnökkel. De vicc nélkül, tényleg jól dolgozott. A falitábláról leszedte a cégről szóló újságkivágásokat, és telitűzdelte színes táblázatokkal. Ha valaki határidők, ütemezés, kapcsolattartók után érdeklődött, megmutatta neki. Néhány hét után már magunk eligazodtunk a sorok és a színkódok között.

Halleluja

Elküldtem az utolsó részletet is a könyvből, amit szerkesztettem. Ambivalensek az érzéseim. Szerintem sokkal jobb lett, mint volt, ugyanakkor meglehetősen pocséknak érzem, amit kiadtam a kezemből. Viszont a megkönnyebbülést, amit érzek, nehezen tudom szavakba önteni. Rá is kerestem a jutyúbon, hogy "Halleluja". Erre kiadta a Shrekből a filmzenét. Akkor már inkább az eredetijét választom Leonard Cohennel. Az a hang! Lúdbőrzik a hátam tőle. (Abszolút a legjobb értelemben.) Aztán látom ezt magyarul is, Kulka Jánossal. Nem igazán bírom szegényt, de ezt a dalt szépen énekli. Van Susan Boyle is? Ez férfihangon jobb, de őt nagyon szeretem. Gyönyörű a hangja, és rettentő mód tisztelem, hogy megvalósította az álmát. Aztán végül megtalálom Handel Messiását is. Igen, ezt kerestem eredetileg.

Divatos kontra kényelmes

Immáron sokadszor, egy adott írásban mellékesen megemlített téma indít szélesebb körű diskurzust. Tegnap a 14+ ifjúsági irodalom gyorsan átváltott Bette vs. Shane nyilatkozatokra. Egyelőre a Bette oldal szólalt csak meg, talán, ha direktben tárgyalom a témát, Shane rajongói is írnak. Az ottani kommentben említettem egy szavazást, hogy lássuk a táborok méretét, de igazából nem is ez lenne érdekes. Sokkal inkább arra lennék kíváncsi, hogy kinek miért tetszik az egyik vagy a másik nőtípus. Mert ugye Bette nem csak vonzó, hanem intelligens, művelt, érzékeny, komoly, érett személyiség stb. De Shane-ről mit tudunk elmondani? Szexi, sőt kifejezetten dögös, gyakorlott, rafinált szerető, impulzív, ösztönös, és legfőképpen mindenki más is őt akarja. Szóval kicsit olyan ez, mint a divat.

YA

A fészbukon a virtuális diliház után egy újabb zárt csoportba is meghívást kaptam. Könyves társaság, egy kiadó és a holdudvara, munkatársak, ismerősök, rajongók, ahogy nagyjából leveszem. (Én ugye a szerkesztett könyv miatt munkatárs :) vagyok.) Ott találkoztam egy irodalmi kategóriával, a címben szereplő misztikus rövidítéssel. YA. Az ipszilon miatt sejtettem, hogy ez nem magyar kifejezés rövidítése lehet, mert mi ugye elég kevés szót kezdünk ezzel a betűvel. Gugli segít, gondoltam, és ki is adott egy Molyos oldalt, ahol vámpíros, vérfarkasos, démonos, angyalos, szörnyes stb. dolgok voltak. Na, akkor ez a megfejtés, gondoltam, de megláttam Joyce Maynard: Baby Love c. könyvét, ami messze nem ez a kategória, mert szerintem színtiszta irodalom, és abból is az egészen kiválóak közé tartozik.

Zsip-zsup (Juppé)

Juppé kapja be! Mondom ezt arra, hogy a francia külügyminiszter arról beszél, Magyarországon baj van. Naná, hogy baj van, de ezen nem az fog segíteni, ha leszólnak minket, feltehetőleg azzal a szándékkal, hogy ürügyként használják majd a témát Magyarország IMF tárgyalásaival kapcsolatban, aminek végeredményét még az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia. Megjegyezném, nem kicsit pikáns, hogy pont az az Alain Juppé beszél a demokrácia értékeiről, akinek bűnösségét Chirac korábban emlegetett korrupciós és sikkasztási botrányában a bíróság megállapította. Igen, a franciák jelenlegi külügyminisztere igazoltan köztörvényes bűnöző. Ami miatt postolok az esetről, hogy ez a börtöntöltelék nyilatkozatában együtt emlegette Magyarországot és Iránt.

Mátyás a Becsületes

Jól elaludtunk, aztán az újévi szexelés után én még egy kicsit szunyókáltam, Kata meg hosszasan tollászkodott, így alig maradt időm főzni, amíg Fecóval elmentek az újévi misére. Abban a pillanatban kapcsoltam le a tűzhelyet, amikor hazaértek. Zöldségleves és szabdzsi volt. A kapkodás ellenére igen jól sikerült mindkettő. Persze a legjobb szakács nem én vagyok, hanem az éhség. Mivel a reggeli kimaradt. Ami talán nem is ártott. Éjfélkor, mikor átmentem a mamáékhoz, nem ettem ott semmit - pezsgőt is csak egy kortyot ittam, lehet meg is sértődtek -, csak a romokat vettem szemügyre, de annyi és olyan kajával egy állatkertre való főemlőst el lehetett volna pusztítani. Szerencse, hogy a homo sapiens már hozzászokott valamennyire az ilyesmihez. A homo sapiensről (értelmes ember) jut eszembe, hogy evés közben szólt a rádió.

BÚÉK 2012

Végre egy kis nyugalom. Kata és Fecó elmentek Kata nővéréékhez, ahonnan majd átmennek a mamáékhoz. Nekem felmentésem van éjfélig. Akkor utánuk megyek én is, pezsgővel koccintunk, aztán szépen hazajövünk, bebújunk az ágyba, és az év első napja lévén babonából azt csináljuk, amit majd reményeink szerint egész évben fogunk. Furcsa egy babona, szerintem marhaság, de mondjuk olyan nagyon nem fogom bánni az éjszaka, csak majd utána napközben, mikor Kata nem akar majd főzni, mosogatni, meg semmi ilyesmit csinálni. Én persze majd megfőzöm az ebédet, elmosogatok, aztán tanulok, meg reményeim szerint végre befejezem a könyvet, amit szerkesztek. Ma akartam a végére jutni, de hát ember tervez, a csaja meg végez.

Az igazság (4. rész)

Elmondta Timynek James ajánlatát, és célzott rá, hogy hajlik annak elfogadására. Ezen persze összevesztek, csúnya dolgokat vágtak egymás fejéhez, majd szorosan összeölelkezve sírtak kicsit, végül hevesen és vadul szeretkeztek. Aztán Lily feleségül ment Jameshez. Az esküvőt szűk körben tartották, csak James három barátja vett részt rajta, családtagok egyik részről sem, és persze Timy sem volt ott. Az első évben a fiúval madarat lehetett volna fogatni, olyan boldog volt. Dumbledore azonban addig sugdosott a fülébe, míg keserűség ébredt a szívében. Lily gyakran házon kívül töltötte az éjszakát, olyankor hajnalig éberen hánykolódott, maga elé képzelve feleségét, amint Perselus Piton ölelgeti. Hogy elterelje figyelmét kínzó gondolatairól, engedett Dumbledore unszolásának, és aurornak állt. Ettől kezdve egyre kevesebb időt töltött otthon, amit Lily igazából nem is nagyon bánt.

Álomszerűtlen álom

Mindig is részletgazdagok voltak az álmaim. Sose értettem, mikor arról olvastam, hogy jó színesben álmodni. Hát van fekete-fehér álom? Nekem az volt az extra, amikor aludtam és felébredtem, és elég furcsa helyen találtam magam, aztán még egyszer felébredtem, mert az első ébredést csak álmodtam. Vagy amikor láttam egy kamiont, ami mögé beszaladtak emberek, és mégis láttam őket. Hátulról, mert nem egyetlen nézőpontom volt, hanem mintha több helyen is lettem volna, több irányból láttam ugyanazt, és a legfurcsább az volt benne, hogy az egész kép teljesen természetes és átlátható volt, nem zavarodtam össze tőle. Vagy amikor álmomban tudtam, hogy álmodok, és ebben a tudatban cselekedtem, sőt, az akaratommal befolyásoltam, hogy mi történjen. Mostanában meg egészen komplex történeteket szoktam álmodni, dramaturgiailag jól felépített cselekménnyel, semmi álomszerű homály vagy érthetetlenség. De az már nekem is furcsa volt, hogy most logikailag helyes, összetett érvelést álmodtam. Ez még normálisnak számít?

Magyar grammatika

Fészbukon írta valaki, hogy van egy olyan oldal, hogy "Kérj egy idézetet a 10 éves Magyar grammatikából!", és milyen jó, mert egy szót se lehet érteni belőle, de annyira, hogy az már röhejes. Gondoltam, én is röhögök egy jót. De nem jött össze. Egyrészt, mert én rohadtul értettem, másrészt meg nem találtam viccesnek, hogy egy ilyen című könyv ilyen mértékig érthetetlen egy magyar ember számára. Persze, hogy ez a szerzők, az átlag magyarok, vagy az oktatás hibája, az további elemzést érdemelne.

Mindjárt Karácsony

Na, megjött a karácsonyi fílingem. Reggel állat hideg volt, valami kis hószerűséggel a kertben, és nyakra-főre jönnek a karácsonyi üdvözlő emilek. A legtöbbjét tudnám nélkülözni, tanítványoktól, volt tanáraimtól, kollégáktól stb. Én nem akarok ezzel bosszantani senkit, ezért így blogon keresztül kívánok mindannyiótoknak nagyon szép, nyugodt, pihentető és szeretettel csordulásig teli Karácsonyt! Erre a jó kívánságra nem kötelező illendőségből válaszolni, elég rábólintani és elmormolni, hogy neked is, amit az ember az e-mailekkel nem tesz meg ilyen egyszerűen. Legalább bekopizom mindenkinek ugyanazt a szöveget, és visszaküldöm, egy karácsonyos csatolt képecskével. Persze milyen volt az, amikor még nem volt mél meg esemes? Már alig emlékszem, hogyan körmöltük a képeslapokat. A posta gondolom visszasírja azokat az időket.