Ma reggel elborult az ég. Olyan sötét lett, hogy lámpát kellett gyújtani. A hangulatom is ilyen, csak nem találni a kapcsolót. Napok óta érzem magam a béka segge alatt, pedig igazából nincs is rá okom. A fáradtság nem magyarázat, máskor is voltam fáradt, és nem voltam így elbuggyanva. Hátha kémiai eredetű a dolog, ma elkezdem feltölteni magam vitaminokkal, nyomelemekkel. Ha nem működik, megyek tesómhoz mélyanalízisre.
Az épületet megszállták a takarítónénik. Szerkocsikkal rodeóznak a folyosókon, hangosan óbégatnak egymásnak, kikergetik a tanárokat is a termekből. Átvették az uralmat, azon a jogcímen, hogy nagytakarítást tartanak. Én vagyok az ellenállás utolsó bástyája. Teszem rendbe a géptermet, és miután kétszer rámnyitottak, és rámförmedtek, bezártam belülről a termet és bent hagytam a kulcsot. A zörgésről és szentségelésről igyekszem nem tudomást venni. De ha sokáig folytatják, kirontok és megdobálom őket szektorhibás floppylemezekkel.
Tegnap a postaládában találtam egy borítékra való záróvizsga dolgozatot. Még megoldókulcs is volt mellé, ami a hiedelmekkel ellentétben nem könnyíti, hanem nehezíti a javítást. Így keresgélni kell az előírt tartalmi elemeket, kötött, hogy mire adható pont és mikor. Egyébként meg, lehetne "érzés alapján" pontozni. Félelmetesek a vizsgázók, hogyan képesek a legegyszerűbb kérdésekre is mérhetetlenül bonyolult módon válaszolni. Ráadásul hibásan. Hihetetlen erőfeszítést követel találni valamit a sok rizsában, amire pontot lehet erőszakolni. Néha az az érzésem, én keményebben megdolgozom egy-egy elégségesért, mint ők maguk.
Mikor visszaadtam tesómnak a javított, értékelt és leosztályzott dolgozatokat, cserébe kaptam két diplomamunkát bírálatra. Ez lesz még a szép halál. Nancy Madore elbújhat a homályos körmondataival. Ráadásul ez nem szex, hanem objektumorientált alkalmazásfejlesztés. Igaz, keményfedeles műbőr kötésben. Semmi csicsa, egyszerű fekete borító, aranybetűs felirattal. Egyszer megteszem, hogy ennyi pozitívumot írok csak a dolgozatról. Bátyó összes nemszeretem munkája nálam landol. Mivel a díjazás is utána jön a feladatnak, végül is nem panaszkodom. Szépen elintézem ezeket is, mindent megcsinálok, épp csak alá nem írom.
És egy utolsó, homályos bekezdés, homályos idézettel:
"Homály, hasztalanul kutatsz, fedi el az utat, amelyen járunk."
"Homály, hasztalanul kutatsz, fedi el az utat, amelyen járunk."
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése