Elszállt a netem. Blogot olvasgattam, egyszer csak hiába kattintottam, nem jött be a következő oldal. A routert láttam, tehát nem áramszünet. Nyomtam egy üzenetet tesómnak, hogy jajjnincsnet. Írt vissza, hogy nincs mert, a napokban szolgáltatót váltott. Még megy a régi hozzáférés is, de van egy kis ideje és átállítja az egész alhálót az új kapcsolatra. Addig főzzek ebédet.
A hajdina gyorsan megfő, ezért még a szőnyegeknek is nekiálltam, hogy kiporolom őket. Ahogy kiléptem a kertbe, vállamon a guriga nagyszőnyeggel, ledermedtem. Hét ágra sütött a nap. Kitrombitáltam Fecót is, de nem akarta abbahagyni Geronimo egér kalandjainak olvasását. Kénytelen voltam érte menni, kezemben a porolóval. Némi szobai kergetőzés után sikerült kihajtanom a napra. Feldobtam a szőnyeget a porolóállványra, (mert a kertünkben olyan is van,) és Fecó bőszen csapkodhatott a gyereknevelővel, nagy zajt és apró porfelhőket keltve.
Át sem akarta adni a munkát, kénytelen voltam megalkudni vele, hogy tizet ő csap, és utána tizet én. Lekéstük a déli harangszót, de terítés közben hallottuk, hogy Cannes-ban nagy érdeklődés övezte Mundruczó új filmjét. Hát, Cannes-ban engem bármi nagyon érdekelne. Azért persze nem fogom kihagyni a filmet. A "Johanná"-t nem bírtam végignézni (hallgatni), de a "Delta" az nagyon megfogott. Had ne magyarázzam, aki látta, meg olvasta a régebbieket, tudja miért. :-)
Fecó visszabújt a könyvbe, Katám tereget, én meg örömmel látom, hogy visszajött a net. Gondoltam, gyorsan postolok egyet, mert Hídivásár van, megyünk ki bámészkodni. Előrelátóan kiürítem a tárcám, csak egy ezrest hagyok benne, ez a keret, ennél többet nem vagyok hajlandó költeni a vásári hülyeségre. Katám, gondolom szokás szerint, pénz nélkül indul a vásárba, szóval Fecóval ezt kell beosszák.
10 megjegyzés:
Rutinos vagy. Én is ezt szoktam csinálni, csak sajnos én többet viszek magammal. Amit azért igyekszem nem hagyni felélni. De sosem lehet tudni alapon jó ha van.
Idili :) Elképzeltem, ahogy kergetőztök a szőnyegporolóval. Én bezzeg kapáltam, meg hallgattam édesapámat, hogy milyen szarul kapálok :D
A kapálás már nem játszik. Az esőtől akkora dzsungel lett, hogy motorosfűrész kell hozzá. :-)
Nem sok dícséretet kaptam kis koromban én sem. Azzal "háláltam meg", hogy nem erőltettem a házimunkát. Igyekszem nem elkövetni ugyanezt a hibát.
Kapálás, jézusom. A kerti munkától nekem a szüleim hobbitelke vette el a kedvemet. Örökre. A kerti munka az nekem egy cserepes banáncserje.
Én csak 2-3 hetente hétvégén járok itthon, és ezen alkalmakkor néha segítek a kertben (ha úgy látom, hogy elkél), amit magam sem szeretek, sőt kifejezetten utáltam még, amikor kötelező gyakorlat volt.
Hobbitelek... csinálja, akinek ez a hobbija, nem? :-)
Elméletileg a kert az nálunk is Katáé, de ha ágyásszegélyt kell lerakni, leásni a fém "diadalívet" a földbe a futónövényeknek, kicsákányozni a fatönköket, vagy a "rekettyések közti szintkülönbséget lejtős ösvénnyel áthidalni", az azért csak rám marad. Szerencse, hogy ezek egyszeri dolgok.
Én szeretnék egy kertet, de rendszeresen kiröhögés tárgyát képzem ha megemlítem.
Csupán párfontos dolognak. Vetnék bele paprikát, paradicsomot és tarhonyát.
:-) Ez aranyos volt. Biztos Ty. is értékeli, ha látja, hogy szorgalmasan és figyelmesen olvasod.
A sztrók nem csak szélütést jelent, hanem valamilyen kommnikáció-, interakcióelméletben egy kedves gesztust is. Mikor nem akarsz semmilyen bonyolult gondolatot tudatni a másikkal, csak azért teszel, vagy mondasz valamit, hogy éreztesd vele, gondolsz rá. Valami ilyesmi lehet a Facebook-on a "megbök" gomb. (Még sose mertem rányomni, valaki lécci bökjön meg, hogy tudjam milyen az.) Mi ezt is tudtuk virtualizálni, az Amazonas őserdeiben a pucér őslakók meg, ha valaki a közelükbe megy, így köszönnek: "Látlak.", ami annyit tesz, tudomást veszek rólad, elfogadlak, szólhatsz hozzám, jóban vagyunk.
Vagy hogy most ő lesz a fogó a bújócskánál.
Amazonas az Dél-Amerika, amiről te beszélsz, az egy Észak-amerikai indiántörzsnél van, az ipi-apacsoknál. :-)
Megjegyzés küldése