Katám feltalált egy új fogyókúrás módszert. Nem mintha szüksége lenne a fogyásra. És azt sem mondanám, hogy hosszú órákon át töprengett az ötleten. Az egyszerűen csak adta magát. Az én drágám a mosogatáshoz hasonlóan a hűtő rendbetételét sem erőlteti napi gyakorisággal. De még a heti rendszeresség is jóindulatú túlzásnak tűnik. Ugyanakkor, ha gondjaimba veszem a mosogatót, azért nem szokott zsörtölődni, ellenben a hűtőből kidobott zöld szakállú sajtok miatt veszekedett már velem, hogy az még biztos jó volt.
A lényeg, hogy mikor benyitok a hűtőbe, hogy mit találok, amit csak úgy elfogyasztanék két főétkezés között, rögvest elmegy az étvágyam. Azon-nyomban, amint megérzem a szagot. A napok óta a hűtőben tárolt, felbontott halkonzerv kipárolgását. A buké rettenetes. Meg is néztem, hogy ugye ez valami cápacsali, de a dobozon azt találtam, hogy emberi fogyasztásra szánták. Meglepő. Minden esetre az ötlet működőképes. Lényege, hogy a hűtőben elhelyezett szagforrás képes hathatósan, és huzamosabb ideig csökkenteni az éhségérzetet.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése