Itt a harmadik rész is. Jutyúbon van még pár Men at Work szám, szóval tudom még folytatni. Szóljatok, ha uncsi, akkor majd írok matematikáról meg exobiológiáról.
<< előzmény
Mire visszaértünk a Hősök terére, totál kész voltam. Kajás lettem a túrától, de főképp elegem lett a cikiből. Anyámék nagy hangon szervezték, hogy ki kivel, meg merre megy haza. Le se esett, hogy mire a nagy felhajtás, amíg ki nem derült, hogy a kicsi szöszi meg a vörös begyes nincs kihez csapódjon, mert kiesnek a szokásos irányokból. Na, anyám megtalálta a fenyítést a paradicsomért! Nekem kell őket hazáig kísérnem. És ha csak egy hajuk szála is elgörbül, ne kerüljek elő!
Miközben mondta, közben fogta a Julinak a kezét. (A Juli a Répának az anyja.) Aztán meg átfogta a vállát. Én meg hülyén éreztem magam, mert nem tudtam nem nézni őket. Ha elfordulok, rögtön jön a "Rám nézzél, ha hozzád beszélek!" Aztán még azt is mondta, hogy a Juli ma éjjel nálunk alszik. Szóval mondjam meg a Répának, hogy nyugodtan hazamehet. És akár én is alhatok a Répánál. Vagy ahol akarok.
Elindultam a két csajjal, át a városligeten. Elrakták a szivárványos sapikokat. Szöszi az egyik vállára dobta a bőrdzsekimet, csak a karszalagot szedte le. A szabad oldalról meg én karoltam át. A másik kezemet meg vörösbegy fogta. Úgy sétáltunk, mint ahogyan a Bivaly húgával is szoktam, mielőtt a szilveszteri buliban ránknyitott a fürdőben, és rajtakapott azzal a dajerolt kurvával. Csak most nem andalogtunk annyira, meg mindkét oldalamon volt csaj. Faszául egyszerre léptünk, már kezdett kiengedni a zabszem a valagamban, mikor jöttek szembe olyan pokol angyalai arcok. Dzsuvás, szakadt szerkó rajtuk, a karjuk teli tetkóval, mint a matekfüzetem borítója firkával.
Az egyiket ismertem látásból. Tankcsapda koncerten együtt hánytunk a budiban. Odakiáltott, hogy "Mi van töki, hol szedtél fel két csajt?" Kínomban vigyorogtam, meg azt szóltam vissza, hogy "Hát itt a Hősök terén. Most lett vége a buzimenetnek." A csajokat éreztem, hogy ledermednek. Ott fagyott beléjük a szar is az idegtől, ahogy a pokolangyalok röhögtek. Aztán odaszóltam még, hogy "Ha igyekeztek, jut nektek is. Csak nézzétek meg, nehogy pöcse legyen!" Még jobban röhögtek, de elhúztak. A vörös kihúzta elöl a pólóját és belefújt. Gondolom, most ő izzadt le tökig.
Temetői csendben voltak, amíg átértünk a ligeten. Meg a buszra várva is, mert ott is voltak feketeruhás kopaszok. De azok nem szálltak fel velünk a 25-ösre. Aztán a buszon már csacsogtak. Én meg csörrentem a Répának. Mondtam, hogy a muterja az enyémmel alszik. Szóval mehet haza alvadni, nem lesz kiherélve. Úgy tűnt, örült, hogy van hol aludjon, de csak morgott valamit, és letette. Mondjuk jó is, mert én se nagyon tudtam mit mondani neki. Mert ha a muterját a faterom dugja, az is gáz. Ez meg... eh.
Mikor leszálltunk a buszról, kérdezték a csajok, hogy van-e hol aludnom. Mondtam, nincs, mert a Répával tuti nem akarok lelkizni az éjjel. Mondták, hogy van egy szivacsuk, akarok-e azon. Azt mondtam, hogy nem tudom. Akkor kérdezte a vörös, hogy kajás vagyok-e, mert morgott a gyomrom, mint a rottweiler, ha romát látott. Nem mondhattam, hogy nem, mert már úgyis lebuktatott a belem.
2 megjegyzés:
Miért a Répa anyját répázzák?
Mert a Dzsoni és a Répa gyerekkori haverok. Együtt jártak már oviba is, a családok régóta ismerik egymást. Mindkettő elvált, egyedülálló anyuka, a szülői értekezleteken is folyton találkoztak, a közös helyzet, sors gyakran összehozta őket beszélgetni. A srácok is jól megvoltak, összejártak játszani, így gyakran vigyáztak egymás gyerekeire, ha a másiknak dolga akadt. A kapcsolatuk apránként fonódott egyre szorosabbra.
A két kis kopasz balféket azonos slamasztikába kavarva két eltérő hozáállást is meg tudok jeleníteni, a kettőjük dialógusaiban megmutathatok mindenféle belső motivációkat.
Egyébként meg honnan a fenéből tudjam, a történetek néha tényleg csak úgy írják magukat. Valahogy olyan természetes volt, hogy a transzparens másik végét a Juli tartotta. Két kőkemény amazon, akik most bekeményítenek. A srácok meg megszoknak vagy megszöknek. Ez még képlékeny. Ha kommenteltek, még akár hatással is lehettek az eseményekre. :)
Megjegyzés küldése