
Reggel majdnem elkéstem melóból. Olyan jó sikerült az esti program, hogy ébredéskor ráadást tartottunk belőle. De nem panaszkodom, igyekszem kihasználni a konjunktúra adta lehetőségeket. Ki tudja, mikor találja ki a drágám, hogy a kéjelgés túl sok időt elvisz az életből, és hogy mennyi egyéb fontos teendője is van neki. Persze nagyon akkor sem fogok majd panaszkodni, legfeljebb majd másra koncentrálom az energiáim. Szublimálom a libidóm, ahogy Freud Zsiga bácsi mondaná. De egyelőre alávetjük magunkat, a tavasz bolydította hormonok uralmának. Ezért gyorsan írok, mert mindjárt végez a kedves a fürdéssel, én is zuhanyzom, és megtámadjuk az ágyat.