Választási rendszer

A magyar parlamentbe 386 képviselőt választunk. Iszonyatosan bonyolult módon. Csak a legfontosabbak szedtem itt össze, a magam okulására, és Katám kedvéért, de még a felénél sem tartottam, mikor szegény elvesztette a fonalat. Leintett, hogy hagyjam a rizsát, és csak arra volt kíváncsi, hogy akkor most elveszik-e a szavazata, ha nem a nagy pártokra szavaz. Mondtam neki, hogy nyugodjon meg, az LMP "nagy" párt. Legalább is abból a szempontból, hogy van országos listája, tehát ha az egyéni jelölt nem is nyer, a rá leadott szavazat nem "vész el", mert tovább megy az országos listára, ahol mandátumot lehet vele szerezni.

Akkor a lényeg. A 386 képviselőből 176-ot egyéni választókörzetből választunk. Jelölt lehet az, aki összegyűjt 750 db érvényes jelölőcédulát. A jelöltek neve egyenként szerepel a szavazócédulán, mellette, hogy melyik párt színeiben indul, vagy az, hogy független. Érvényes szavazaton pontosan egy jelölt lehet megjelölve. A szavazás első fordulója érvényes, ha a választásra jogosultaknak több mint a fele szavaz. Eredményes, ha a leadott szavazatoknak több mint a felét megkapta valamelyik jelölt. Érvénytelen vagy eredménytelen első forduló esetén második fordulót kell tartani. Ha érvénytelen volt az első forduló, mindenki újra indulhat. Ha eredménytelen volt, akkor indul minden jelölt, aki az első fordulóban legalább 15%-ot ért el. Ha nincs legalább 3 ilyen jelölt, akkor a 3 legtöbb szavazatot kapott indulhat. Ha az indulásra jogosultak közül valamelyik visszalép, nem indulhat helyette másik jelölt. A második forduló érvényes, ha a szavazásra jogosultak negyede részt vesz a szavazáson. Az győz, aki a legtöbb szavazatot kapja. Ha a második forduló is érvénytelen, időközi választás lesz, addig a körzetnek nincs képviselője.

152 képviselő juthat be a területi listákról. Minden megyében, plusz a fővárosban van lista. Területi listát az a jelölőszervezet állíthat, akinek az adott területen a választókörzetek negyedében, de minimum kettő helyen van egyéni jelöltje, aki az ő színeiben indul. A minimum kettő azért van, mert megyénként jellemzően 6-7 választókörzet van, de pl. Nógrádban csak 4, de Budapesten 32, Pest megyében 16, BAZ megyében 13, nálunk Csongrád megyében pedig 7. A szabály következtében Budapesten 8, Pest megyében 4, BAZ megyében 3, mindenhol máshol pedig 2 körzetben kell jelöltet produkálni, hogy területi listát is állíthassanak.
A szavazócédulán a listákat állító szervezetek neve és emblémája szerepel, és maguk a listák is, felsorolva a listás jelöltek nevét. A lista maximum háromszor annyi nevet tartalmazhat, ahányan bejuthatnak az adott terület listájáról. Aki bejut egyéni jelöltként, azt ki kell húzni a listáról és a többi név egyet előrelép. Ha az első forduló érvénytelen, a másodikban újra indul mindegyik lista. Ha érvényes, de egyéni képviselő tekintetében eredménytelen, akkor a listákra nem kell újra szavazni.

A listákra leadott szavazatokat országosan összesítik. Amelyik párt országosan nem éri el az 5%-ot, (közös listán 10%-ot, kettőnél több szervezet közös listája esetén 15%-ot,) az nem szerezhet mandátumot a listákról. Területenként megállapítják az egy mandátumhoz szükséges szavazatok számát. Ez úgy jön ki, hogy az összes érvényes szavazatot elosztják a kiosztható mandátumok száma plusz eggyel. Ezután a listákra leadott szavazatok számát elosztják ezzel, a mandátumhoz szükséges számmal. Ahányszor megvan benne, annyi jelölt jut be a listáról. A maradék, a mandátumot nem eredményező szavazatok az ún. töredékszavazatok. Ha nem sikerült így kiosztani az összes lehetséges helyet, akkor megnézik a listákon a töredékszavazatokat. Amelyik listákon ez eléri a mandátumszerzéshez szükséges szám kétharmadát, ott kioszthatók a maradék mandátumok, a töredékszavazatok csökkenő sorrendjében. Ezután a mandátumot nem eredményezett szavazatok továbbkerülnek az országos listákra. Azonban, ha valamelyik területen, valamelyik lista kétharmad feletti töredékszavazattal szerzett mandátumot, akkor ott a ténylegesen elért szavazatok számának és a szükséges szavazatok számának különbségét majd le kell vonni az országos listára más területről felkerült töredékszavazatok számából. Ha nem sikerül egy területen az összes lehetséges mandátumot kiosztani, akkor ennyivel megnő az országos listán kiosztható mandátumok száma.

Legalább 58 képviselő a kompenzációs (országos) listákról juthat a parlamentbe. (Plusz a területi listákon ki nem osztott mandátumok.) Az országos listára nem lehet szavazni. Ide azok a szavazatok kerülnek, melyek az egyéni kerületben, az első érvényes fordulóban nem szereztek mandátumot, valamint a listás szavazás érvényes fordulójából a töredékszavazatok. A független jelöltekre, az országos listával nem rendelkező, és az 5%-ot el nem ért szervezetekre leadott szavazatok itt nem játszanak. A mandátumosztás úgy történik, hogy megnézik, melyik szervezetnek mennyi szavazata jutott az országos listára. Mindegyik szavazatszám alá felírják még a szám felét, harmadát, negyedét, stb. Akinél a számoszlop tetején a legmagasabb szám áll, az kap egy mandátumot, és kihúzzák a legfelső számát. Aztán újra megnézik, kié a legnagyobb szám. És így tovább, amíg kiosztják az összes mandátumot.

Jó bonyolult mi? És akkor a szavazategyenlőségekről, meg egyéb speciális helyzetekről még nem is volt szó. Azért nem teljesen felfoghatatlan. A törvény szövegében egyetlen dolog volt, amit nem teljesen értettem. Az nagyjából kiderült, hogy a közös listát együtt jelentik be, és együtt lehet rá szavazni, a kapcsolt listát meg külön jelentik be, és csak később kapcsolják össze, így külön lehet rájuk szavazni, csak a szavazatokat összeadják, és úgy értékelik. Amit nem értettem, hogy a közös és kapcsolt listáknál is, a jelölőszervezeteknek az együttes küszöb mellett még külön-külön is el kell érni az 5%-ot. Kapcsolt listánál ez nyomon követhető, csak ekkor miért jó őket összekapcsolni? Közös listánál meg egybe megy a szavazat, így nem lehet megmondani, hogy oszlik meg. Pl. ha a FIDESZ-KDNP lista kap 60% szavazatot, abból ki mondja meg, hogy mennyi jutott a KDNP-re?