Menet work IV (Land Down Under)

Nem szólt senki, hogy hagyjam abba, így megúsztátok az exobiológiát. Itt a negyedik rész. Magamat is megleptem vele, hogy egyáltalán lett, és hogy ilyen hosszú. Lehet, kezdek ráérezni, hogy születnek a 100 részes folytatásos sorozatok? Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni! Hátha egyszer felkérnek egy magyar leszbikus szappanopera írói gárdájába.

---

<< előző

Akkor aztán felmentünk a lányokhoz, a lakásukra. Negyedik emelet, lépcső, lift nincs. Ilyen nyitott folyosóról nyílt az ajtó egy sikátor előszobára. Jobbra végig gardrób, balra konyha, mosdó, szemben egy szoba. Egy kisebb fajta kutyaól az egész. Ahogy beléptünk, a szöszi mondta a vörösnek, hogy gyújtsa be a sütőt, és a hűtőben van két fél óriáspizza. Aztán rámnézett és azt mondta, hogy van még fél kiló kenyér, szelje fel azt is melegszendvicsnek. A dzsekimet beakasztotta a gardróbba, és mondta, hogy dobjam le a cipőt. Aztán adott egy törölközőt és mondta, hogy zuhanyozzak le, és a cipőmet nem kell félteni, nem viszi el senki, de kiteszi az ajtó elé.

Dobtam egy sárgát, és nem felejtettem el vissza lehajtani a fedelet, a muter erre marhára kényes. Aztán oldalazva besasszéztam a kádba, mert az egyik oldalon mosógép volt mellette, a másikon meg a vízmelegítő lógott fölé. Gyorsan bevizeztem magam, a fejemről csorgott a szemembe a víz, és így hunyorogva válogattam a sarokpolcon a flakonokat, amikor kopogtatás után bevágódott a vörös. Én meg ott álltam egy szál zavarban, mert zuhanyzáshoz ugye, még egy pápua pénisztok sem volt rajtam. A kezemben lévő termékkel próbáltam takarni magam, amennyire tudtam, de az nem volt sok, és közben hülyén pislogtam. Bögykirálynőn úgy néztem mindössze egy tökfehér póló volt, apám, micsoda lábak, és azt mondta, hogy vegyem ki a pöcsömet a Dove tusfürdőből, mert annak nagyon csajos az illata, és próbálkozzak a legfelső polccal, ott lesz az Axe, ő is azt használja. Zavaromban lefejeltem a vízmelegítőt, és egy dupla leszúrt rittberger után majdnem kizuhantam a kádból. El kellett dobjak mindent a kezemből, hogy kapaszkodjak.

Röhögött nagyon, és mondta, hogy ne parázzak, két öccse van meg egy bátyja, így aztán látott már fütyit, és nem jön zavarba, szóval ne tegyem én se. Meg hogy hozott nekem való kölcsönszerkót, az én cuccomat meg benyomja a mosógépbe, mert nagyon ratyi. Mondjuk ez igaz is volt, csumára át volt izzadva mind, és az se kizárt, hogy összefostam a gatyámat, amikor meg voltam ijedve. Odadobta a tusfürdőt, visszatettem és megkerestem az Axe-ot. Sóher gél, fekete flakonban. De a szaga tényleg király volt. Amíg összehaboztam magam, bepakolt a gépbe, és én nem is voltam zavarban, csak akkor fordultam el, amikor leült a klotyóra pisilni, meg mikor a pöcsömet mostam, mert mégiscsak. De ahogy a farkamra terelődött a figyelmem, megint megcsúsztam és kis híja volt, hogy megúsztam a másfélszaltót félcsavarral. Szerencsére nem látott, mert épp a programot állította be, és pont elkapta a köhögés is, hogy rázkódott a válla.

Na végre kivonult, és én lecsapattam magamról a habot, előbb langyossal, aztán a végén engedtem a tiszta hideget, ahogy szeretem. Mikor már a tökömön is jégcsapok lógtak, elzártam és megtörölköztem. A fehér póló kellően bő volt, és olyan szaga volt kicsit, mint a fenyőgyantának, szóval teljesen rendben volt, ha eltekintek tőle, hogy egy kajla, gombszemű macskafej volt rajta, piros masnival az egyik fülén. A fekete bringásnaci már nem jött be ennyire. Valszeg női fazon lehetett, mert a golyóimat hiába igazgattam, nem lett kényelmes, és a farkamat akárhová tettem, úgy nézett ki, mintha fegyvert rejtegetnék. De ha ráhúztam a pólót, nem látszott.

A csajok a konyhában tettek-vettek. Ahogy megjelentem, szőketündér elhúzott mellettem a mosdóba, a vörös ördög meg befogott gályázni. Lereszeltem egy negyed guriga trappistát, meg karikára gyalultam a kígyóubit. Aztán lereszeltem két szál répát is, és hozzá kellett kevernem a sajthoz. Addig bámultam a profi vajazást, hogy vihettem be a tányérokat, meg szalvétát a szobába. Aztán a megmelegedett két fél pizzát is, összerakva az egyiknek a dobozába. Közben szöszi végzett, rajta fekete lett a póló, egy bazi rollingstones nyelvöltéssel, jó esetben bugyi is volt alatta, meg az ő virgácsai se rosszak, és cseréltek a lányok. Mentek a melegszenyók a sütőbe, én meg fordultam a poharakkal és az almalével. A stampedliket nem vágtam hogy minek. Tök fura volt, hogy az asztal ilyen lefűrészelt csövű-lábú, aminek a lapja arasznyira van csak a föld felett. Második kör a sütőben, én meg kaptam a mancsomra, mikor meg akartam dézsmálni az első eresztést.

Na, végzett a vörös is, és végre eljött a kajatájm. Nagy tál szendvics is be, körbeültük a padlószőnyegen a földszintes asztalt, de nem ám nekiálltunk enni, megint kaptam a kezemre, mikor nyúltam volna a kajáért. Meg kellett fogni egymás kezét, mint amikor kicsi voltam, és még élt a dédmutter. A szöszke áldást mondott, én meg rámondtam az áment. Aztán mondták, hogy most már lehet enni, de megvártam, amíg ők szedtek, mert nem akartam még egy pacsit.

Az első karéj kenyereket áhítatos csendben burkoltuk be. Megkóstoltam a pizzákat is, de inkább megint erre szavaztam, mert a répás sajt a tetején nagyon bejövős volt. Közben csacsogni kezdtek a csibék, és kiderült, nevük is van. Hát, ja. Így, hogy a vörös már látta a farkamat, én meg hallottam csorgatni, időszerű volt bemutatkoznunk. Noémi a neve, de mondta, hogy elég lesz az Émi is. A szöszi meg Zsizsi. Nem értettem, hogy Zsuzsi vagy Erzsi, de nem is volt jelentősége. Megittuk a pertut is rögtön, valami jófajta barackkal, kiderült, minek a stampedli. Aztán még egyszer ugyanezt, mert ugye ketten voltak.

A szőke Zsizsi egyetemista, most végezte az első évet. Vörös Émi meg azzal etetett, hogy pincérnő egy vendéglőben. De elröhögték, és bevallotta, hogy középiskolai tanár, csak így nyáron be szokott ugrani a bácsikája vendéglőjébe kisegíteni. És tökre rendesek voltak. Mert nem röhögtek ki, hogy én asztalosnak tanulok, és még csak jövőre fogok érettségizni. Meg az almalé helyett, ami elég lötty volt, hoztak inkább söröket.

Nekem nem szoktak bejönni a nagyon agyas csajok, ezeknek meg majdnem megvolt a fejenként egy diploma, mégis az jött le, hogy jó arc mind a kettő. Nem játszották az eszüket, a Zsizsi két pofára falta a sonkás-ananászost, Émi meg összekente magát a csilissel, aztán megpróbálta lenyalni az orráról. Nagyon vicces volt, a Zsizsi meg szívatta, hogy máshonnan biztos könnyebben menne, az meg vissza, hogy anyukám, sikítanál az örömtől, ez olyan csípős.

Na, addig marhult, hogy az orra után a pólóját is összekente. Basszus, mondta, a fehéren ez szarul néz ki, és kért tőlem egy szalvétát, megtörölte a kezét, majd kibújt belőle. Megállt a falat a számban. Egy fél cipó lógott ki a fejemből, biztos jól néztem ki. De nem annyira, mint az Émi mellei. Erre azt mondta, hogy mi van bazzeg, én meg láttam a pöcsödet. A Zsizsi meg, hogy mi van, he, és, hogy ő is beszáll, és tényleg cicit villantott. Kicsi volt de formás, nem lett volna egyszerű választanom, de sejtettem, hogy ezzel a problémával nem kell majd megküzdenem. Émi felvett egy pizzaszósz színű pólót, Zsizsi meg engem húzott, hogy ő is látni akarja a pöcsömet, az Émi meg, miközben a foltot szedte ki, bekiabált a mosdóból, hogy ha előveszem, levágja. Mit mondjak, nem vettem elő.

Bepusziltuk az összes kaját, aztán a Zsizsi leszaladt még sörért, az Émi meg elmosogatott, én meg törölgettem és elpakoltam a szekrénybe. Közben csörgött a mobilja, valami spanja hívta, hogy mennek-e Zsizsivel a buliba, de lerázta, mert azt mondta, hogy feljött vidékről az exének az exe, tuti ott lesznek azok is, és nem akar balhét. A telefontól kicsit szótlan lett, de amint megjött Zsizsi, megint vigyorgott, mint rohadt tök az óltetőn, és nyomta a poénost. A söröket bevágták a fagyasztóba, és én lettem az időfelelős, hogy negyed óra múlva jelezzek, nehogy aztán befagyjon.

Aztán kiteregették száradni a cuccaimat az előszobában, utána meg társasoztunk. Kinevet a végént! Nem is tudom, mikor játszottam utoljára. De még alsós voltam, az tuti. Utána már égő volt, hogy dedós játék. De most játszottam, és nem volt égő. Marha jól szórakoztunk, oltári nagyokat röhögtünk. Folyton lecsaptuk egymás bábuit, ment a rinya, meg a kocka szuggerálása, hogy mennyivel lehet kiütni a másikat. Közben nyakaltuk a sört, sorban álltunk a klotyó előtt, röhögtettük egymást, hátha becsorrant valaki. Ami azért nem jött össze, de a Zsizsinek majdnem.

Közben zenét is tettek be. Roxette ment, meg Cranberries. Ezeket én is bírom. Aztán a társas után volt az, ami kicsit olyan, mint a Simon and Garfunkel, amit a Tündinél szoktam, aki a Bivaly húga. Azt mondták, hogy Leonard Cohen. Talán kicsit nyálas volt, de mondjuk nagyon illett abba a hangulatba, mert beszélgettünk. Megkérdeztem a lányokat, hogy hogyan jöttek össze. Elmesélték mind a ketten, persze teljesen másképp, néha egymás szavába vágva, lökdösték egymást, aztán meg ölelgették, és puszikat adogattak egymásnak, és nem is jöttem zavarba, mert tök aranyosak voltak.

A sztori lényege az volt, hogy az Émi öccse odajár suliba, mint a Zsizsi, és gólyabál volt, ahová meghívta az Émit. Az öccse látásból ismerte a Zsizsit, bemutatta neki a nővérét, akivel megdumálták, hogy mindkettőjüknek bejön a Zsizsi, és ráhajtottak mind a ketten, mert fogadtak, hogy melyiknek sikerül felszedni. Az Émi vigyorgott, és elmesélte, hogy cinkelt lapokkal játszott, mert kiszúrta, hogy a Zsizsi fülbevalója kis gyöngyökből van fűzve, ilyen szivárványos színekben. A karperece dettó, és a szivárvány ilyen leszbi jelkép, azért volt a sapikon is, amit a menetben hordtak. A Zsizsi meg mondta, hogy mégis majdnem az öcsivel jött össze, mert az is tetszett neki, csak amikor egy lassú számot nyomott be a didzséj, az Émi megcsörgette a srác mobilját, és mondta, hogy menjen ki a tömegből, vegye fel nyugodtan, addig ő táncoltatja a csajt helyette. Aztán betáncoltatta egy oszlop mögé, a homályba, ahol simán lesmárolta. Az meg visszasmárolta, és mire a dühös öcsi előkerült, már le volt vajazva másnapra egy randi.

Aztán megkérdeztem, hogy hogyan lettek leszbikusok. De az Émi visszakérdezett, hogy én hogyan lettem heteró. Mondtam, hogy ez nem volt kérdés, mert mindig is a csajok érdekeltek, és egyszer mikor piás voltam, egy srác bepróbálkozott, én meg rögtön kijózanodtam, és tipliztem a buliból mint villám, mert olyan ideg lettem, hogy még lenyomni is elfelejtettem a köcsögöt. Na, azt mondta az Émi, ő is pont így volt, mindig a csajok érdekelték, meg szintén bepróbálkozott valaki, csak nála a srác volt piás, nem ő, viszont mielőtt lelépett, ő lenyomta a köcsögöt. A Zsizsi meg azt mondta, hogy neki bejönnek a pasik is, csak a csajok jobban. Mert könnyebben kijön velük, kevesebb a dráma, több a móka.

Aztán kérdezték, mi lesz most a muterrel. Mondtam, hogy nem tudom, mert nagyon elrúgtam nála a pöttyöst. De mondták, hogy anyám imád engem, én vagyok a fiacskája, akármekkora vadparaszt is legyek, szóval tuti megbékél holnapra. Aztán még dumáltunk kicsit, és ásítoztunk. Akkor adtak egy oridzsi, null kilométeres fogkefét, meg kiszedték nekem a szivacsot az ágy támlája mögül. Az ágyat lenyitották, a végibe tették a szivacsot, és megágyaztak. Én kaptam két pokrócot meg egy kispárnát. És bevertük a szunyát. Jó helyem volt, és jól aludtam, mert csak egy kicsit cuppogtak, miután leoltották a villanyt, és valamelyik horkolt az éjjel, de csak halkan, és gyorsan abba is hagyta.

Reggel a csajok csináltak nekem is kakaót, ilyen keserű csokisat, de nagyon jó volt. Volt hozzá piskóta, az Émi muterja csinálta. Az enyém meg dobott egy esemest, hogy toljam haza a képemet. A cuccaim megszáradtak, csak a nadrág nem, de kicsit hajszárítózták nekem, és mondták, hogy hazafelé vegyek egy szál virágot anyámnak, és mondjam, hogy ne haragudjon, és ez jót fog tenni a családi békének, és hogy van-e rá lóvém, mert ha nincs, adnak, de volt. Aztán az ajtóban, mikor elköszöntem, az Émi a számra adott puszit, de a Zsizsi mondta, hogy ebből ne vonjak le messzemenő következtetéseket, mert kettőjük közül csak ő a biszex, és hogy Émiék családjában az a szokás, hogy szájon puszizzák egymást. De azért úgy tűnik, hogy kedvel engem.

folytatás >>

---